tálban vörös húsok

Addig ettük, amíg a kihalás szélére sodródott egy állatfajunk

Tojását és húsát is fogyasztotta az ember, ez vezetett a populáció megtizedelődéséhez.


Kutatók szerint a Földön jelenleg 10 millió faj él, ebből becslések szerint évente 25-50 ezer faj hal ki. Számos kihalásnak közvetlenül az ember az oka. A listát hosszan lehetne sorolni, a közelmúlt híres esete például a kvagga, az alföldi zebrák egyik fajtája, amit bundájuk és húsuk miatt vadásztak és 1970-ben lőtték le az utolsót.

Egy új kutatás szerint, amit az allthatsinteresting.com közölt a minap, még furább körülmények között halt ki a Genyornis. A Genyornis a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe tartozó fajta, Ausztrália nagy testű, röpképtelen madara volt, másfél millió évvel ezelőtt jelenhetett meg Ausztráliában. Nem tudni pontosan, ragadozó, vagy dögevő volt-e, az viszont biztos, hogy mai

legközelebbi rokonai a récefélék.

Nagyjából éppen 65 ezer évvel jelentek meg az első emberek az ausztrál kontinensen, akik hamar felfedezték maguknak a Genyornis tojásait, ami végül (nagyjából 20 ezer évvel később) a későbbi kihaláshoz vezetett. „Törött tojáshéj-maradványokat az ember által rakott tűzre jellemző égésnyomokkal többfelé találtunk” – idézte az említett cikk Gifford Miller geológust, a Proceedings of the National Academy szakfolyóiratban publikált tanulmány egyik szerzőjét.

fekete-feh\u00e9r rajzon egy mad\u00e1r

Rajz a Genyornisról

Fotó: Wikipédia


A University of Colorado egyetem munkatársa hozzátette, úgy tűnik,

az első emberek nemcsak vadászták Genyornist, hanem a fészkekből kivették a tojásokat, a lopás olyan mértékű volt, hogy hozzájárulhatott az állat kihalásához.

A mostani kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy ez az első, ami az említett tojáshéj-maradványokat egyértelműen a Genyornistnak tulajdonítja, ebben ugyanis korábban vita volt a különböző kutatócsoportok között. A cikk szerint a DNS vizsgálat a nagy időtáv és forró klíma miatt nem jöhetett szóba, ezért más módszerhez kellett folyamodni: a leletekből kinyert fehérjéket hasonlították össze a ma élő madarak DNS-ével. Mint korábban esett róla szó, a Genyorist a mai récefélék rokona, a másik jelölt Progura pedig pulykaféléké: a vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a tojáshéjak előbbihez tartoznak.A szakemberek szerint ezzel együtt további vizsgálatokra lesz szükség, az ugyanis még mindig kérdés, egy ilyen nagy testű madár hogyhogy ilyen kicsit tojásokat rakott.