szőle lány ül az asztalnál, kést és villát tart a kezében
Fotó: Alex Iby / Unsplash

Szakemberek szerint nagy baj van a magyar kenyérrel (is)

Nem egészségügyi problémákról van szó, de legalább olyan súlyos az ügy, ami a magyar kenyereket is érinti.


Magyarországon az éves átlag kenyérfogyasztás egy főre vetítve 37 kilogramm, ezzel a világ élmezőnyébe tartozunk (a TOP10 be még beférő olaszok alig tíz kilóval fogyasztanak többet). Ezért is érinthet minket különösen érzékenyen a tudósok legújabb kutatási eredménye, ami szerint van egy kis probléma a kenyérre, igaz az nem közvetlenül hat az egészségünkre.

h\u00e1rom barna keny\u00e9r fekete asztalon

Fotó: Wesual Click / Unsplash

Először még 2017-ben az angol University of Sheffield tanulmánya kezdte pedzegetni, hogy a kenyértermelés (bezárólag a boltba eljuttatásig) bizony alaposan megterheli környezetünket. Gyorsan ki is számolták a kutatók, hogy egy kilogramm kenyér előállítása fél kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár.

A legnagyobb gondot a búzamezők földjébe juttatott ammónium-nitrát tartalmú műtrágya jelenti (43 százalékkal veszi ki a részét a szén-dioxid termelésből).

Az emberek többsége, miközben tisztában van vele, hogy a műanyag szatyor, amiben a kenyeret hazaviszi, nem környezetbarát, a kenyérrel kapcsolatban már nem tudja ugyanezt

– nyilatkozta nemrégiben az Independentnek az említett, 5 évvel ezelőtti kutatást vezető Dr. Liam Goucher.

Az említett Independent-cikk mindjárt javaslatokat is tesz azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a kenyér környezeti hatását csökkenteni. Elsőként arra ösztönzik a háztartásokat, igyekezzenek minél kevesebb kenyeret kidobni. Itt valóban van játéktér a spórolásra, becslések szerint Angliában naponta 24 millió szelet megszáradt vagy penészes kenyeret dobnak ki. Mindössze annyi lenne a teendő, hogy megfelelő tárolóalkalmatosságba tesszük vagy lefagyasztjuk a kenyeret – hangzik az egyszerű tipp.

Az Independent által idézett New Scientist folyóirat egyik tanulmánya szerint a termelési oldalon is van még lehetőség a fejlődésre,

a tudomány például olcsón nagy mennyiségben előállítható zöldtrágya „feltalálásával” segíthetné a mezőgazdaságot.