szemüveges barna hajú nő áll a piacon

Tárazz be: az elmúlt 10 év leggyengébb hazai termése várható kedvenc gyümölcsünkből

Az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a termelés a tavalyi 520 ezer tonnát követően.

Magyarországon az idei évben mindössze 350 ezer tonna almatermés prognosztizálható, de nem zárható ki az sem, hogy – a termésre negatív hatást gyakorló tényezők vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén – a 300 ezer tonnát is alig fogja elérni. Hasonlóan gyenge termést utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben (214 ezer tonna), majd 2011-ben (300 ezer tonna) szüreteltünk.

A fruitveb.hu elemzése szerint az idei, nagyon gyenge termés mögött álló okok sokrétűek, és részben pontosan nem is beazonosíthatók. Már tavasszal, a virágzás időszakában azt tapasztaltuk, hogy az extenzívebb művelési rendszerű (jellemzően MM106- vagy erősebb alanyú), öntözetlen ültetvényekben gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben (mely azonban csak a hazai almatermő felület negyede) fajtától függően közepes-jó a virágzás mértéke. A gyenge virágrügy-berakódottság és -kondíció okai nehezen megfejthetők, de valószínűsíthetően a tavaly nyári és őszi aszállyal vannak összefüggésben, miközben a tavalyi termésterhelés sem volt nagy: gyenge közepes termést (520 ezer tonna) szüreteltünk. Idén tavasszal a jelentősebb fagykárok elkerülték az almaültetvényeket, bár az almatermő felület ¾-ét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten voltak jelentős, mínusz 2-6 °C közötti lehűlések. Mint később bebizonyosodott, ezek az éjszakai fagyok nem is elsősorban drasztikus és jól látható virágkárokat okoztak, hanem látens módon rontották a terméskötődést, és nagyon jelentős júniusi tisztuló hullást eredményeztek. Ezekre a folyamatokra valószínűleg már nagyon jelentős, további negatív hatást fejtetett ki – a gyakorlatilag tavaly nyár óta tartó – jelentős csapadékhiány.

piros alm\u00e1k

Fotó: Matheus Cenali / Unsplash


A negatív időjárási hatások együttes eredője az lett, hogy mára mindössze 300-350 ezer tonna közötti termésben reménykedhetünk. Nagyon fontos összefüggés (amit most már több éve tapasztalunk), hogy az intenzív művelési rendszerű, öntözött, magas technológiai színvonalú ültetvényekben most is általában kielégítő vagy jó a termés, míg az extenzívebb, öntözetlen vagy alacsonyabb technológiai színvonalon művelt ültetvényekben többnyire gyenge a termés.

A termés hasznosítási irány szerinti megoszlása még csak relatíve tág intervallumban adható meg: jelenlegi becslésünk szerint az idei termésből mindössze 170-190 ezer tonna lehet a sűrítménycélú léalma, 20-40 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szegmensbe kerülő ipari alma, 100-120 ezer tonna az étkezési alma. Jelenleg nagy bizonytalanság van abban, hogy a várható termésből mennyi lesz az étkezési és az ipari alma, ami a következő okokra vezethető vissza:

A hőség és az évszázados aszály miatt a gyümölcsméretek most még sok ültetvényben elmaradnak az ilyenkor szokásostól. A gyümölcsméretek szüretig történő alakulása, ami jelentősen összefügg az időjárás későbbi alakulásával, fogja eldönteni, hogy mennyi alma éri el a 65-70 mm-es méretet, vagyis az étkezési minőség alsó határát.

Nagy bizonytalansági tényező, hogy mekkora lesz a szüret előtti – egyébként bizonyos mértékig természetes folyamatnak tekinthető – gyümölcshullás mértéke. Joggal lehet attól tartani, hogy a tavaszi fagyok, a hőség és az aszály miatt az átlagosnál akár jóval erőteljesebb gyümölcshullás következik be, ami csökkenti az étkezési alma és növeli az ipari alma árualapot.

A léalma árak kedvező alakulása esetén a gyengébb étkezési minőséget képező tételek a feldolgozóiparba vándorolhatnak, csökkentve az étkezési árualapot.

egy ember alm\u00e1val teli v\u00f6dr\u00f6t tart a kez\u00e9ben

Fotó: Priscilla Du Preez / Unsplash


Jelenleg úgy tűnik, hogy az elszabaduló energiaárak miatt sok termelő nem kíván hűtőtárolóban almát betárolni. A kérdés, hogy a hűtőkapacitásokkal rendelkező TÉSZ-ek és kereskedő vállalkozások mekkora mennyiséget vesznek át tárolásra ebből a szegmensből és mennyi kerül esetlegesen ezekből a tételekből is a feldolgozóiparba. A tárolással összefüggő bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a jelentős csapadékhiány miatt valószínűsíthetően kedvezőtlen volt a fák, illetve a gyümölcs kalcium-felvétele, ami pedig – akár jelentős mértékben – ronthatja a tárolhatóságot.

A fenti bizonytalanságok miatt még nehezen becsülhető az étkezési és ipari alma megoszlása. Az bizonyos azonban, hogy akárhogyan is alakul a helyzet, az ipari alma mennyisége mindössze a hazai feldolgozó kapacitás (kb. 450 ezer tonna) szűk felére lesz elegendő. A folyamatok kedvező alakulása esetén az étkezési alma mennyisége szűken elegendő lehet a hazai piac ellátására, de mindez csak az almaszüret végére lesz pontosabban látható.