üres polcok egy áruházban
Fotó: Mick Haupt / Unsplash

Bajok lehetnek: negyedére csökkent egyik kedvenc gyümölcsünk termőterülete

Tavaly az időjárás miatt a termés 80 százaléka tönkre ment a magyarok egyik kedvencéből, idén se jók a kilátások.


A kajszi nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében, hiszen nehezen lehetne olyan háztartást találni, ahol nem lapul egy-egy üveg lekvár, konzerv, befőtt vagy éppen egy üveg barackpálinka. A gyümölcs önmagában is nagyon ízletes, az viszont némi aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt években nagyon nehéz helyzetbe kerültek a termelők, tavaly például nem volt ritka, hogy a termés 80%-a is tönkre ment - ez pedig könnyen elképzelhető, hogy a jövőben sem lesz másként. Kérdés, hogy mi lehet a megoldás – ennek járt utána a minap az Agrárszektor.

Bizonyára mindannyian észrevettük már, hogy az évszakok nem úgy „működnek”, ahogyan megszokhattuk. Elég, ha csak a hihetetlenül enyhe telekre vagy a csapadékhiányra gondolunk, de nem mehetünk el a kemény tavaszi fagyok mellett sem.

Ezek mind-mind komoly kihívások elé állítják a termelőket, és ez bizony nincs máshogy a kajszi esetében sem.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy az elmúlt években komoly ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen, amikor különböző tényezők egyszerre sújtják az ágazatot. Dr. Szani Zsolt, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője lapunknak elmondta, hogy mint mindenre, erre is van megoldás, de az sem megy egyik napról a másikra.

Változnak a trendek Európában

s\u00e1rgabarackok asztalon

Fotó: Ilona Frey / Unsplash


Egyre jobban megfigyelhető, hogy a kajszinemesítés délre húzódott Európán belül is, a legtöbb új fajtát előállító nemesítőházak Franciaország déli részén és Spanyolországban találhatóak. A legtöbb kajszi fajtaújdonság, ami bejön az országba, az mediterrán térségből érkezik. Az általunk megkérdezett szakember is kiemelte, hogy a kajszitermesztés egyik legnagyobb problémája a fajták fagyérzékenysége - ezt pedig csak előre gondolkodva lehet megoldani.

A visszatérő „mumus”: a klímaváltozás

A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent, hosszabb távon nem megkerülhető az új, ellenállóbb ültetvények telepítése és a fajtaszerkezet optimalizálása. Magyarországon, ha az őszibarackot vesszük figyelembe, az 1970-es években élte a fénykorát, az árutermelő ültetvények területe akkor 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3000 hektár. További probléma, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszerű és korszerűtlen fajtaszerkezetű, valamint az új telepítés is kevés. Az elmúlt 2 évben szembesültek a kajszitermelők azzal, hogy a mediterrán országokból importált egyes kajszifajtáknak rendkívül korai lett a virágzása, voltak területek, ahol február végén bimbózás piros bimbó volt megfigyelhető, március első felében pedig már virágzott, ami óriási károkat okozott. A megoldás a nemesítésben lehet, azonban Dr. Szani Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy

nem létezik egyetlen csodamódszer nincs tökéletes fajta, amivel önmagában meg lehet védeni az ültetvényt a tavaszi fagytól.

A Nébih Tordasi Fajtakísérleti Állomásán megfigyelt több mint 300 kajszifajta között jelentős különbséget tapasztaltunk fagytűrésben. De ez csak egy fajtatulajdonság és egyetlen tényező. Több eszköz együttes alkalmazásával lehet hatékonyan védekezni. Jobb fagytűrésű fajtát kell választani, az ültetvény elhelyezését késői fagyoktól kevésbé veszélyeztetett területen megválasztani, az ültetvényberendezések között helyet kell kapni a fagyvédelmi eszközöknek. A fagyvédelem így is rendkívül munka-és időigényes, rendszeres éjszakai munkára kényszeríti a termelőket tavasszal, ami szintén embert próbálom feladat.

Itt kell keresni a megoldást

Az elmúlt évtizedek során jelentős átalakuláson ment keresztül a kajszinemesítés szerkezete világszerte.

Túlnyomórészt állami intézményekben, kutatóintézetekben és egyetemeken állították elő az új gyümölcsfajtákat, míg a magánnemesítések száma alacsony volt. Mára azonban ez az arány teljesen megcserélődött, hiszen jellemzően magánnemesítők, nemesítőházak állítják elő az új fajták körülbelül 80%-át. Ezért nagyon erősen piacorientált lett a nemesítés, a kajszifajták esetében pedig a legnagyobb hangsúlyt a korai fajtákra fektetik. Továbbá igyekeznek különleges minőségű fajtákat létrehozni, mert a gyümölcsfogyasztásban is úgynevezett „divatok” vannak, melyeknek minél jobban szeretnének megfelelni. Ez a folyamat a hazai kajszi fajtaelőállításban is megfigyelhető. A MATE keretein belül zajló kajszi nemesítési program megújítása egy a generációváltást követően szükségessé vált és a fajtaelőállítás újraszervezése is megtörtént. A Nébih Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője hozzátette azt is, hogy a hazai magánnemesítők több évtizedes gyakorlati tapasztalattal és tudományos képzettséggel rendelkező személyek, ebből is látszik, hogy komoly szaktudást igényel ez a folyamat. Mindezek mellett még egy dolgot nagyon fontos kiemelni:

Függetlenül attól, hogy hazai fajtákat termeszt valaki vagy éppen külföldit, mindenkinek szüksége van a hazai nemesítésre.

f\u00e9lbev\u00e1gott s\u00e1rgabarack ter\u00edt\u0151n

Fotó: Olia Nayda / Unsplash

Összességében tehát elmondható, hogy évről évre komoly problémák ütik fel a fejüket az ültetvényeken, a szélsőséges időjárási körülmények is egyre jobban megnehezítik a termelők dolgát. A jövőben pedig nagy szerep hárulhat a hazai nemesítésre, mivel ellenállóbb fajokat hozhatnak létre, és így talán sikerül felülkerekedni az enyhe teleken és a tavaszi fagyokon.