fekete pólós lány grimaszt vág
Fotó: OSPAN ALI / Unsplash

Tudtad? A kedvenc szendvicsünkbe a legenda szerint emberhús is kerül

Legendás az íze és legendás a története. 120 éve velünk van, mégsem tudjuk pontosan, hogy érkezett hozzánk.



1901 Párizs, Capucines körút. Az egyik népszerű kávéházban elfogyott a szendvicsek alapanyagául szolgáló bagett. A hely dugig, valamit adni kell a vendégeknek. A szakács talál a konyhában „zsúrkenyeret”, felszeleteli, tesz közé sajtot és sonkát, majd az egészet ropogósra süti, hogy valamennyire utánozza a bagettet. A kényszerből született fogás hatalmas sikert arat és a 21. századra a világ egyik leghíresebb francia ételévé növi ki magát.

Ez az egyik máig keringő eredettörténete a croque monsieur-nek (ejtsd: krok mössziő), a világ egyik leghíresebb szendvicsének. De nem az egyetlen vele kapcsolatos legenda. Legalább ilyen népszerű a keletkezését illetően az a verzió, miszerint úgy született, hogy a kávéház alkalmazottja megéhezett és készített magának egy sonkás-sajtos szendvicset. Mivel azonban nem volt ideje elfogyasztani, a radiátoron (mások szerint a sütő mellett) felejtette, ahol ropogósra pirult a kenyér, a sajt pedig a szeletek közé olvadt. A baleset olyan jól sikerült, hogy felkerült az étlapra a finomság.

Magyarra a croque monsieur-t „ropogós úrnak” lehet fordítani, természetesen ez a furcsa név is megihlette a krónikásokat. Állítólag amikor az egyik vendég a szendvicsbe rakott sonka eredete felől érdeklődött, a pincér rámutatott az éppen szintén hozzájuk betérő hentesre és azt találta mondani, „annak az úrnak a húsa”. Ez a sztori aztán szájról-szájra terjedt, közben annak rendje és módja szerint jelentősen torzult, emiatt egész sokáig tartotta magát a legenda, hogy emberhús kerül a kenyérszeletek közé.

(A katalánok egyébként háromszögbe vágva szolgálják fel és bikininek nevezik, Madridban combinado néven rendelhető, az angolok "wales-i nyú"-nak hívják, a portugálok pedig "vegyes tószt"-nak.)

Kevés fix pont van a történetben, még a bevezetőben említett 1901-es dátum sem feltétlenül stimmel, más források 1910-et írnak. Egy dolog azonban bizonyos: a szendvics első írásos említésére Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című, 1919-ban megjelent regényében kerül sor.

Hogy készül

Kell hozzá édeskés fehér zsúrkenyér, gruyere, ementáli vagy comte sajt és sonka – előbbi közé és a tetejére is kerül. Egyes receptek a grillezés előtt a kenyeret javasolják tojásban megforgatni, a különc éttermek pedig besamelt is csempésznek bele.

A croque monsieur „testvére”

A második világháború után megszületett a szendvics testvére, a croque madame is, ami annyiban különbözik az eredetitől, hogy a tetejére egy nő kalapra emlékeztető tükörtojást is tesznek. Az utóbbi időben egyre több helyen találkozni a vegetáriánus croque mademoiselle-lel, ebben a sonkát uborkára és metélőhagymára cserélik.