piros-fehér-zöld magyar zászló

Siess, ha még magyart akarsz venni ebből a termékből, mert hamarosan vége

Szakértők szerint a kormány minapi döntése után a magyar gazdák inkább a külföldön fogják értékesíteni terméküket.


Április 27-én jelentette be a kormány, hogy július 1-ig meghosszabbítja a januárban bevezetett árstopot, vagyis a hatósági árszabályozást. Ez az üzemanyag mellett több élelmiszert is érint, többek között a csirkemellet és a csirkefarhátat. A mostani döntés után a baromfi-feldolgozók továbbra is áron alul, jóval a valódi költségek alatt kénytelenek szállítani az üzletekbe a termékeket. Ez azonban hosszú távon nem fenntartható, így az is elképzelhető, hogy a maximált árú termékeket inkább exportpiacokra viszik. Mindez azért is jelentene problémát, mert már egyébként is szűkül a csirkehús kínálata.

A baromfiágazat számára az inputköltségek emelkedése és az orosz–ukrán háború miatti bizonytalan piaci helyzet a legnagyobb kihívás, amelyet az újabb madárinfluenza-kitörések is nehezítenek

– idézi a Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója által egy konferencián elmondottakat az Agrárszektor. A takarmány-, az energia- és az egyéb költségek olyan mértékben emelkedtek, amit már lehetetlen kigazdálkodni, ezért a termékpályaláncban mindenki megpróbálja ezeket érvényesíteni az átadási áraiban.

barna ty\u00fak n\u00e9z a kamer\u00e1ba

Fotó: William Moreland / Unsplash

Csorbai Attila elmondta azt is, hogy ha meghosszabbítják az árstopot, akkor tulajdonképpen kikopna a hazai üzletekből a magyar csirkehúsok, hiszen a kiskereskedő már nem tudná beszerezni őket, a feldolgozók pedig elfordulhatnak a hazai piactól. Ennek oka az, hogy külföldön is jól eladható a csirkemell, melynek exportárai jóval magasabbak az itthoniaknál. Eközben pedig a bizonytalan eredetű importáru is megjelenhet, ami szintén nem volna jó.

A kiskereskedelmi egységekben látszott az elmúlt hetekben, a csirkemell és a szintén ársapka alá tartozó étolaj hiányzott a polcokról, hűtőkből.

Nem lehet szó nélkül elmenni, hogy a trendek folyamatosan változnak, gondolunk itt például arra, hogy egyre többen váltanak vegetáriánus vagy vegán életmódra. A BTT igazgatója, mint fogalmazott, nem fogy egyelőre kevesebb baromfihúsból, de ha meg fognak ugrani az árak, akkor bizony ezt a húsfélét is elérheti a csökkenés.

Az uniós agrárpolitika zöldítése is komoly kérdéseket vet fel, hiszen nem tudni, hogy ilyen szigorú feltételek mellett az európai termelők elő tudják-e állítani az állati termékeket, amiért ez a szabályozás komoly élelmezésbiztonsági kockázatot hordoz, ezért újra kellene gondolni. A madárinfluenza is nagyban befolyásolhatja a termelés mennyiségét, és nem csak a víziszárnyasok esetében. Az idei első negyedévben a csirketermékpályán például 8-10 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, mert bár a madárinfluenza mint egészségügyi probléma alapvetően a víziszárnyasokat érinti, de a telepítési korlátozások miatt sok csirketelepet sem lehetett termelésbe állítani. Csorbai Attila szerint ezek a folyamatok is megerősítik azt, hogy az uniós agrárpolitikában az élelmezésbiztonság garantálásának kellene az elsődlegesnek lennie, csak ezt követően kellene egyéb kérdésekkel foglalkozni.

Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb baromfipiaci jelentésében látszik a kínálat visszaesése.

A csirkemellfilé átadási ára a 15. héten az egy évvel korábbinál 59,1, míg a csontos csirkemellé 66,9 százalékkal volt magasabb, összesített mennyiségük viszont csupán az egy évvel korábbinak a 80,1 százalékát érte el.

A visszaesés érinti a nem árstopos húsrészeket is, hiszen például csontos csirkecombból az egy évvel ezelőtti mennyiség 72,2 százalékát értékesítették a feldolgozók.