egy nő villát és kést fog a kezében
Fotó: AlikeYou / Shutterstock

8000 éve itt van velünk, olcsó, kell a beleknek, mégsem esszük

A cikkben szereplő élelmiszer meglehetősen nagy múltra tekint vissza, ráadásul egészséges és olcsó is, a legtöbb magyar ennek ellenére nem fogyasztja. Itt az ideje, hogy te megismerd és beépítsd az étrendedbe.



Nemrég jelent meg egy friss kutatás, ami azt vizsgálta, milyen hatással van a szervezetre a magas rozstartalmú ételek elfogyasztása. A vizsgálatok eredményei alapján a kutatók egészen hihetetlen következtetésekre jutottak. A tastingtable számolt be bővebben a kutatásról, amelynek a legfontosabb tanulságait most veled is szeretnénk megosztani.

Ez is érdekelhet: 5 élelmiszer, ami eltűnhet a boltok polcairól 2022-ben

A kutatásról

piros folyad\u00e9k, szem\u00fcveges n\u0151

Fotó: National Cancer Institute / Unsplash


A svéd kutatócsoport 12 héten keresztül végezte a vizsgálatokat olyan résztvevőkön, akik rozsban gazdag étrendet fogyasztottak. Emellett egy olyan kontrollcsoport életét is figyelemmel kísérték, ahol az étrend főleg finomított búzatermékekből állt. Az eredmények kiértékeléséből kiderült, hogy a rendszeres rozsfogyasztás segíti a fogyást és megkönnyíti az anyagcserét is.

A rozsról

t\u00e9szta, keny\u00e9r k\u00e9s

Fotó: marilyn barbone / Shutterstock


A rozs már régóta fontos tápláléka az emberiségnek. A kutatások szerint i.e. 6600-ban a Közel-Keleten vagy Anatóliában (Kis-Ázsia, a mai Törökország) kezdték tudatosan termeszteni a rozst, és i.e. 4500-ban jutott el Közép-Európába. Szívóssága különösen vonzóvá tette a korai gazdálkodók számára. A búzához és az árpához képest ugyanis a rozs jobban ellenáll a fagynak, a szárazságnak és a rossz talajminőségnek.

A középkorban aztán széles körben elterjedt a termesztése Európa középső és keleti részein, így Magyarországon is.
whiskey rozs

Fotó: Igors Rusakovs / Shutterstock


A rozs fűszeres ízzel rendelkezik, ami a belőle készült whiskyből, sörből, kenyérből és zabkásából is kiérződik. Ha összehasonlítjuk a szinte mindenhol elterjedt "unokatestvérével", a búzával, akkor a rozs serpenyőjében több pozitívumot találunk: magasabb rosttartalmú, emiatt alacsonyabb a glikémiás indexe is (rövidítve: GI, az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége).

barna kenyerek

Fotó: Wesual Click / Unsplash


Ha már a glikémiás indexnél tartunk, érdemes megemlítenünk egy másik svéd kutatást is, ami azt vizsgálta, hogy a rozs miként hat az étkezés utáni inzulinválaszra. A kutatásban résztvevők különféle rozslisztből készült élelmiszereket fogyasztottak. Mint a vizsgálatokból kiderült, a rozsliszt alacsonyabb inzulinválaszt váltott ki az embereknél.

feh\u00e9r m\u00e9rleg

Fotó: i yunmai / Unsplash


Ugyanebben a kutatásban azt is megállapították, hogy a rozsból készült ételek elfogyasztása fokozott teltségérzetet okoz, ami segít szabályozni az általános kalóriabevitelt is.