Végre találtak egy étrendet, ami a mentális egészségünket javítja

A megfelelően táplálkozó emberek jobb mentális egészséget tapasztalnak, a megfelelő étrendnek pedig nagy hatása lehet igazából mindenre, ami a közérzetünkkel kapcsolatos - derült ki a különböző tanulmányokat áttekintő PsyBlog minapi cikkéből.

Az írás beszámol róla, számos bizonyíték van arra, hogy a mediterrán étrend javíthatja a depressziót és a szorongást.

• zöld leveles zöldségek
• egyéb zöldségek,
• diófélék
• bogyós gyümölcsök
• bab
• teljes kiőrlésű gabonafélék
• hal
• baromfi
• olívaolaj
• bor.

A mediterrán étrend a fent említett jó tulajdonságai mellett gyulladáscsökkentő hatású is, mivel több vitamint, rostot és telítetlen zsírokat tartalmaz.

És ez még nem minden: A tudósok szerint még egy folyamatot jelentős lassít a szervezetben a mediterrán étrend

A B12-vitamin bizonyítottan segít a depresszió, a memóriazavar és a fáradtság ellen is. Az epilepsziában szenvedők számára pedig hasznos lehet a ketogén diéta, ami magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú.

Nem minden bizonyított 

Léteznek természetesen olyan élelmiszerek, amik alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a mentális állapotot. Több kísérletben is bizonyítást nyert például, hogy viszonylag gyenge kapcsolat van az amúgy rendkívül hasznos D-vitamin-kiegészítők és a mentális egészség között.

A Science Direct folyóiratban megjelent táplálkozáspszichiátriai tanulmány társszerzője, Suzanne Dickson professzor így nyilatkozott erről a fent idézett cikkben:

Egyre több bizonyíték van a rossz étrend és a hangulatzavarok, köztük a szorongás és a depresszió súlyosbodása közötti kapcsolatra. Természetesen azonban még mindig akad számos feltárásra váró terület.

Azt látjuk, hogy a finomított cukor mennyiségének növelése az étrendben növeli figyelemzavart és a hiperaktivitást, míg a több friss gyümölcs és zöldség fogyasztása védelmet nyújt ezekkel szemben. De viszonylag kevés tanulmány foglalkozott ezzel, és sok közülük nem tartott elég hosszú ideig ahhoz, hogy végérvényes következtetéseket lehessen levonni

– tette hozzá a professzor.

Mint a tanulmányból kiderült, az egészséges felnőtteknél a táplálkozás mentális egészségre gyakorolt hatása meglehetősen alacsony, ez megnehezíti a hatások kimutatását is. A kutatók feltételezése szerint a táplálékkiegészítés akkor működik igazán, ha a rossz táplálkozás miatt különböző hiányállapotok lépnek fel.

Emellett a genetikát is figyelembe kell venni: az anyagcsere finom különbségei azt jelenthetik, hogy egyes emberek jobban reagálnak az étrend megváltoztatására, mint mások.

Dickson szerint a táplálkozáspszichiátriát csak mostanában kezdték el kutatni, ezért a tudásunk még mindig hiányos ezen a területen:

Az étrendek tesztelése során gyakorlati nehézségeket is le kell küzdeni. Az élelmiszer nem gyógyszer, ezért másképp kell vizsgálni őket. Adhatunk valakinek egy áltablettát, hogy lássuk, van-e javulás a placebohatás miatt, de nem lehet könnyen álételeket adni az embereknek.

A tanulmánynak ezért is inkább az az elsődleges üzenete, hogy óvatosnak kell lenni a különböző étrendekkel, mivel az eddigi "részbizonyítékok" alapján elhamarkodott következtetéseket is levonhatunk belőlük – még akkor is, ha egyre több a bizonyíték arra, hogy egyes étrendeknek bizony pozitív hatása lehet a mentális egészségre,