színes citrus gyümölcsök félbe vágva

Betegségre utalhat, ha túl sok gyümölcsöt kívánunk

Szakemberek elmondták, mi számít túlzott gyümölcsevésnek, és ennek mik lehetnek az egészségügyi következményei.



A növényi alapú étrendek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek szerte a világban egészségügyi és etikai okokból is. Ennek egyik szélsőséges változata a gyümölcsdiéta (angolul: fruitarianism), ami a nyers gyümölcsök fogyasztásán alapul.

Számos kutatás született már azzal kapcsolatban, hogy a növényi alapú táplálkozás csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát és a fogyókúráknál is hatékony eszköznek bizonyulnak. Az ennél is szigorúbb gyümölcsdiétára azonban ez már nem igaz – olvasható az Independent egyik cikkében. A gyümölcsök kétségtelenül táplálóak és vitaminban gazdagok, nem tartalmaznak azonban fehérjéket, vasat, kalciumot, cinket és omega-3 zsírsavat. Ezek hiányában többek között csontritkulás, az izmok leépülése és bőrprobléma léphet fel.

Másrészről viszont a gyümölcsök többsége sok fruktózt, vagyis gyümölcscukrot tartalmaz, amit ha túladagolunk, a májat terheljük meg a kelleténél jobban, végső soron a cukorbetegség kialakulását kockáztatjuk.

Mennyi a sok, mikortól kezdjünk aggódni? Hivatalos definíciója nincsen, de általában 50-75 százalék a nyers gyümölcs aránya a gyümölcsdiétát követők étlapján. Az Apple alapító, 2011-ben elhunyt Steve Jobs ennél is tovább ment, ő a 80-10-10-es szabályt követte: tápláléka 80 százaléka gyümölcsből és zöldségből, 10 százaléka proteinből, a maradék szintén 10 százalék pedig zsírból állt.

Szakemberek azt javasolják, hogy aki ilyesmin töri a fejét, mindenképpen keressen fel orvost, vagy táplálkozási tanácsadót. Annál is inkább, mert a hirtelen váltásnak sokszor lelki kiváltó okai vannak, vagyis ez bizonyos esetekben kevésbé az egészséges életmódra való áttérésről, mint inkább étkezési zavarról szól.