Magyarország, az utolsó mohikán: lassan már csak nálunk készül ez a finomság

2023-ban újabb országban tiltják be a készítését és már a brit királyi család sem eszi. Vajon Magyarországon meddig élvezhetjük még?

A Tasteatlas összegyűjtötte az 50 legjobb nemzeti belsőségből készült ételt. A folyamatosan beérkező olvasói szavazatok miatt állandóan változó lista 26. helyén áll éppen a magyarországi hízott libamáj. Habár rengeteg étteremben megtalálható ez az étel hazánkban, az otthoni asztalokra ritkán jut. Már csak azért is, mert 20 ezer forint kilója. Fel kell azonban készülni arra, hogy a fenntartható élelmezés miatt lehet, hogy le kell mondani a „foie gras-ról”. Mindazonáltal egyelőre még az Európia Parlamentnek sincs egyértelmű válasza a libák tömésével kapcsolatban.

Mitől lesz krémes?

A magyar libamáj világhírű, Magyarország a világ második legnagyobb libamájtermelője. A máj attól lesz krémes, bársonyos állagú, hogy tömik az állatot. Sok ország döntött úgy már korábban, hogy berekesztik ezt a tevékenységet. Nemrég a brit uralkodó, III. Károly tiltotta be az angol királyi rezidenciákon a kényszertömött kacsa vagy liba májából készült ételeket – írja a Pénzcentrumra hivatkozva az Agrárszektor.

Itthon viszont szabad az út. A hízott libából előállított termékeket – így a hízott libamájat is – a Hungarikum Bizottság 2013-ban felvette a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az 1998-as magyar állatvédelmi törvény szerint tilos az állatot kényszertakarmányozásra fogni, de ez alól kivételt kapott a házilagos liba- és kacsatömés. Az ágazat így is rengeteg kihívással küzd kezdve a civil szervezetek tiltakozásától, a madárinfluenzán, a húsfogyasztás visszaesésén keresztül egészen odáig, hogy megszűnik a hozzáértő utánpótlás. A fiataloknak egyre kevésbé vonzó ez a tevékenység.

Attól függetlenül, hogy hazánk igazi libamájnagyhatalom, helyben készül, a magyarok asztaláig nem jut el.  A libamáj fogyasztása itthon igazi luxusnak számít. Aki megengedheti magának az is csak legfeljebb ünnepnapokon. 20 ezer forintos kilósárral kell számolni ma már, hiszen a felvásárlási ára az elmúlt egy évben másfélszeresére nőtt.

Magyarország a statisztikák szerint a világon az első hízott libamáj előállításában. Ennek nagyjából a 80 százalékát exportáljuk, elsősorban francia nyelvterületre és Japánba. A harmadik legfontosabb felvevők a világban szétszóródott izraelita közösségek. Mivel több tagállam is betiltotta már ezt a tevékenységet, a kóser máj előállítása az teljes egészében Magyarországon történik.

Vita a hízott libamáj körül

Nem csak külső, de belső körülmények is bizonytalanítják az ágazat jövőjét. Az állatjóléti tiltakozások nyomán ma már csak 5 országban végeznek libatömést. Abban az ötben, ahol komoly hagyománya van: Franciaországban, Magyarországon, Bulgáriában, Spanyolországban és Belgiumban. (Belgium Flandria tartományában már csak 2023 végéig van erre lehetőség állatjólétre való tekintettel. Forgalmazni továbbra is lehet, de máshonnan kell beszerezniük, helyben erre már nem lesz lehetőség.)

Az Európai Parlamentben zajló állatjóléti szabályok vitája is jól mutatja a politikai és a gazdasági érdekeknek összetűzését. Az egyik jelentésben elítélik a libák tömését, és kijelentik, hogy ezzel a gyakorlattal fel kell hagyni, mert egyértelműen barbár, az állatok kihasználásával jár és teljesen ellentétes a természetes viselkedésükkel. Nem sokkal később aztán ez az állásfoglalás a jelentésből eltűnik. Ebből is jól látszik, hogy milyen kemény érdekharcok folyhatnak a háttérben. Ennek fő oka, hogy évtizedek, évszázadok óta zajlanak a mezőgazdaságban bizonyos gyakorlatok, melyeket nem lehet beszüntetni egy tollvonással. Már csak azért sem, mert sokan ebből élnek, és nekik az az érdekük, hogy folytathassák a tevékenységüket, méghozzá minél enyhébb szabályozások mellett.

Címlapfotó: Valeriano G / Unsplash