rózsaszín játékmalac fehér háttér előtt

Lehet leszokni róla: kilója ma még 400 forint, hamarosan 800 lehet

Csapadékhiány, egyre magasabb villanyszámla, dráguló alapanyagok – nem is lehet más végkifejlete a folyamatoknak.


Szinte megoldhatatlan feladat elé állítják a malom- és sütőipart az elszálló búza-, energia és gázárak. Az ágazat szereplőinek költségei a többszörösükre nőttek, ám az egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezeket a többletköltségeket meg tudják-e majd jeleníteni az áraikban. A szakemberek nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a liszt kilónkénti ára el fogja érni a 300 forintot, a kenyéré pedig a 800 forintot is (ma 350-400 forintért még lehet kapni fehér kenyeret). A cégvezetők egyetértenek abban is, hogy aki nem tudja elismertetni az áraiban a plusz költségeit, az pillanatok alatt tönkre fog menni.

A jelenlegi súlyos aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ennek oka, hogy most hozzávetőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A tonnánkénti búzaár (a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest) 140 ezer forintnál jár, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit. Mindeközben az energiaárak terén is elszabadult a pokol: a Hajdúgabona Zrt. éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millió forintra nőtt, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig

5 és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt.

A cégvezetők egyetértenek abban, hogy aki nem tudja ezeket a pluszköltségeket minél gyorsabban elismertetni az áraiban, az bizony pillanatok alatt tönkremegy.

Az Agrárszektor beszámolója szerint Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem búzatermesztési konferenciáján a napokban elmondta, hogy ma egy kiló búza ára 140 forint, ebből dolgozik a malomipar. Ez a liszt tekintetében (minden járulékos költséget számba véve) azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár fog hozzá tartozni. Ha igazából ezt az árréssel és az áfával megnöveljük, akkor bizony 300 forint feletti lisztárak fognak kialakulni a boltokban. Az elnök-vezérigazgató hozzátette:

júliustól további 40%-os lisztáremelés lép életbe.

Ennek hatása tovagyűrűzik a malomipartól a sütőiparig a teljes vertikumon, de hogy az áremelést mennyire tudják majd érvényesíteni a piaci szereplők a fogyasztói árakban, az csak később derül ki.

Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat zajlik, immár háromnegyed éve. Szeptember eleje óta a liszt ára gyakorlatilag megduplázódott, november óta a gáz ára 5 és félszeresére nőtt nálunk, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott. Egymást érik a költségnövekedések több hullámban, nagy ütemben. Ahogy a szakember fogalmazott, az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagok piacán keresendő: a hírek szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40%-os áremelkedés lesz a gabona- és a lisztpiacon. A harmadik ok pedig a gazdák, a gabonatermesztők hozzáállásában keresendő: az a gazda, aki nem hibázta el az eladásait, bizony 4-5-szörös extraprofitot zsebel be idén a tavalyi terménye után.

Hatalmas aránytalanságok alakultak ki, melyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője, a malom- és a sütőipar szenved.

Lassan annyiért vagyunk kénytelenek átadni a termékeinket a kereskedelemnek, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt - tette hozzá Szakács Tamás.