Nemzeti kincsünkből mi alig 3 dekát eszünk évente, külföldön rajonganak érte

Nemrég még kihalás fenyegette, ma már nemzeti kincs, de még mindig keveset eszünk belőle. Most némi fellendülés várható.

Prémium kategóriába tartoznak a mangalicából készült termékek, így nem csoda, ha az elmúlt időszakban a fogyasztók inkább más árut tettek a kosarukba. Az igények egy időre beszűkültek, de mostanra úgy tűnik az export piacok és belföldi kereslet is kezd megélénkülni. Az Agrárszektor egy hosszabb cikkben foglalta össze az ágazat helyzetét, az alábbiakban az írás legfontosabb tanulságait közöljük.

A mangalica is a teljes sertésállományon belül csupán 2 százalékot tesz ki, hozzávetőleg 200 családnak ad munkát Magyarországon. A fajta nem is olyan régen még a kihalás szélén állt, ma a mangalica húsából körülbelül 300 tonna fogy belföldön. (Ez egy főre vetítve 3 dekagrammnak felel meg.) Ennek a húsmennyiségnek az egyharmada az éttermekbe szánt nemes húsrész, illetve áruházi értékesítés. Kétharmad részt tesz ki a tenyésztők közvetlen értékesítése a különböző piacokon, fesztiválokon. A termékek nagy részét a prémiumpiacokra exportálják, jelenleg 60-40 százalékos az értékesítés megoszlása a kivitel javára.

Mangalica: veszélyeztetett fajból nemzeti kincs

A mangalicák nem nagytestűek, viszont hizlalva könnyen elérik a 200 kilogrammos súlyt. Ilyenkor a vágósúly csaknem 75 százaléka fehéráru. Méltán említik tehát a mangalicát a világ egyik legjobb zsírsertésének. A két világháború között zömmel mangalica képezte az ország sertésállományát, azonban a megváltozott fogyasztói igények miatt, amelyek a modern hússertésfajtát részesítették előnyben, a 70-es évekre csaknem kipusztult. 1973-ban a mangalica védett fajtává nyilvánításáról döntöttek, 1974-től pedig állami támogatás mellett folyik tenyésztése. Az 1990-es években megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami azóta is a tenyésztői munka koordinálását végzi.

2004-ben hivatalosan is nemzeti kincs lett a mangalica.

Szerencsére a mangalicaágazatban az elmúlt években sokan láttak fantáziát és mára belföldön és külföldön is népszerűvé vált. Jelenleg kilencezres nagyágrendű a kocalétszám országosan és hatvan ezres a hízóállomány, amiből körülbelül 30 ezer kerül vágóhídra, a többi közvetlen értékesítés útján kerül a piacra. Az elmúlt időszak nehézségei természetesen ezt az ágazatot sem kerülték el. A korábbi takarmányáremelkedésekkel párhuzamosan a mangalicából készült termékek ára is jelentősen emelkedett. Elért egy olyan szintre amikor a vásárlás már jelentősen visszaesett, így egy kicsit megtorpant az ágazat.

A fogyasztáscsökkenés időszakában sokkal több kolbász alapanyag fogyott, mint például karaj, de mostanra belföldön és az exportpiacokon is mondhatni, hogy újra rendeződik a helyzet. A Távol-Kelet egy szűk és nehéz piac, de dinamikus fejlődést mutat és az európai piac is kezd magára találni. Meghatározó Spanyolország, ahova évente körülbelül 400 tonna magyar mangalicasonka érkezik, az elmúlt öt évben pedig Románia is jelentős célpiaccá vált.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a jövő évre kampányt tervez abból a célból, hogy minél több hazai étterem és szálloda vegye fel étlapjára a mangalicából készült ételeket.

Címlapfotó: Dan DeAlmeida / Unsplash