A magyar csodaélelmiszer: 70 féle gyógyhatással bír és soha nem romlik meg

Amellett, hogy finom, a méznek rengeteg más nagyszerű tulajdonsága van. Nem véletlen, hogy már régóta használják és vizsgálják a különböző gyógyhatásait. Már Hérodotosz arról számolt be az ókorban, hogy a babilóniaiak mézben temették el halottaikat, Nagy Sándort pedig minden bizonnyal mézzel teli koporsóban balzsamozták.

A különböző kutatások alapján az is kiderült, hogy a méz közel hetvenféle pozitív élettani hatással bír. Van benne kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-vitamin. A sötétebb mézek különösen gazdagok vasban, rézben és mangánban.

A valaha talált legrégebbi mézet Grúziában tárták fel, korát 5000 évesre becsülik. De ha egy 5000 éves méz kerülne a kezünkbe, vajon meg tudnánk enni?

A kérdést a Gizmodo cikke tette fel és válaszolta meg minap, s magyarázta el egyben a méz „varázserejét". Magyarország a világ, és különösen Európa egyik legjelentősebb méztermelője (a teljes európai termelés nagyjából 15 százalékát hazánk adja), ezért úgy gondoljuk, érdemes bemutatnunk, micsoda kincs van a birtokunkban.

A méz kémiai tulajdonságai

Először is: a méz egy cukor. Ugyan sokat halljuk, hogy a cukrot jobb messziről elkerülni, de a méz nem számít a hagyományos, kristályos, fehér cukornak, abban viszont megegyezik vele, hogy természetes állapotában nem tartalmaz sok vizet.

Nagyon kevés baktérium vagy mikroorganizmus képes túlélni egy ilyen környezetben – lényegében megfulladnak benne.

A tény, hogy az organizmusok nem tudnak sokáig életben maradni a mézben, azt jelenti, hogy nincs esélyük "elrontani" azt.

Egy másik dolog, ami megkülönbözteti a mézet a többi cukortól: a savassága. A méz pH-értéke 3 és 4,5 között van, ami szintén elpusztít mindent, ami megpróbál otthonra lelni benne.

A méhek 

A méz alacsony nedvességtartalma mögött pedig több tényező is áll. A méhek elsősorban azzal járulnak hozzá a méz alacsony víztartalmához, hogy szárnyaikkal csapkodva kiszárítják a nektárt. Emellett a méhek úgy juttatják a nektárt a kaptárba, hogy lényegében odahányják azt. Ez ugyan durván hangzik, de a méhek gyomrának kémiai összetétele is hozzájárul a méz hosszú eltarthatóságához.

A méhek gyomrában megtalálható glükóz-oxidáz enzim a nektár kiöklendezésekor a mézhez adódik. Az enzim és a nektár összekeveredve glükonsavat és hidrogén-peroxidot hoz létre. A hidrogén-peroxid pedig szintén ártalmatlanít mindent, ami a mézben próbálna növekedni.

Tárolás 

A méz ugyan természetes állapotában kevés vizet tartalmaz, de könnyen magába tudja szívni – ha ez valamiért bekövetkezne, megromolhat.

Az utolsó láncszem ahhoz, hogy a méz megromolhatatlan maradjon a levegőtől elzárt és száraz helyen történő tárolás.

Kristályosodás 

Fontos leszögezni: a kristályosodott méz nem feltétlenül romlott, csak sokan annak tartják, pláne, mert a nagy csomagolóüzemek megszűrik a mézet, hogy eltávolítsák a kristályosodáshoz vezető részecskéket. A termelői nyers méz és a bioméz nem megy át ezen a folyamaton, de ez nem jelenti azt, hogy megromlik. Emellett a különböző mézek eltérő mértékben kristályosodnak.

Ha nem szereted a kristályosodást: 7 Celsius-fok alatt a méz kristályosodása lelassul, 25 Celsius-fok feletti hőmérsékleten áll ellen a legjobban a kristályosodásnak, 10 és 15 fok közötti hőmérsékleten kristályosodik a leggyorsabban. A kristályok eltávolításához a lassú, közvetett hő a legjobb.

Van, amikor vigyázni kell 

Mint az eddigiekből kiderült, a méz többnyire valóban nem romlik meg. Más a helyzet, ha tartalmazza a Clostridium botulinum spóráit. Ez nem ártalmas az egy évnél idősebb gyerekeknek, mert az ő a bélrendszerük már elég fejlett ahhoz, hogy megbirkózzon a gombával.

Az egy év alatti gyermekek ezzel szemben ki vannak téve a csecsemőkori botulizmus veszélyének, ezért a méz nem a nekik való

.
Szóval ehetsz 5000 éves mézet? Ha ennyi ideig lezártan és nedvességtől védve tárolták, akkor a válasz igen! Ha kikristályosodott, akkor sem romlott meg, fel kell csak melegíteni és már ehető is!