szamóca az erkélyen

Van egy végtelenül egyszerű módszer arra, hogy sokáig életben tartsd a növényeidet

A hanyagság mellett szeretetből is megölhetjük a növényeinket. Ennek pedig nincs köze a különböző környezeti tényezőkhöz – elég csak szimplán túlöntözni őket. Mutatjuk a sok vízre különösen érzékeny fajtákat.


A túlzott figyelem helyett sokszor csak elég, ha egyszerűen békén hagyjuk a növényeinket. A hamuesgyemant.hu vette észre a food52 cikkét, amiben ezzel kapcsolatban kérdeznek egy növényszakértőt. Lindsay Pangborn adott pár tippet az ideális növényneveléshez – a tanácsai számos zöldség és gyümölcs otthoni termesztéséhez is hasznosak lehetnek.

A növénygondozás mellett a konyhában is lehetnek gyakori hibák: 10 rossz szokás a főzésnél, amivel mindenkinek fel kell hagynia

Pangborn szerint a túlöntözés gyakran nagyobb probléma, mint az alulöntözés. A szobanövények esetében a túlöntözés az egyik leggyakoribb oka a növények elhalásának. Ezért is vannak ott azok a vízelvezető lyukak a cserepek alján, amik egyben a legjobb emlékeztetők is növénytulajdonosok számára.

Az öntözés művészete nagyban függ az egyéni környezettől: az olyan tényezők, mint a fényerősség, a páratartalom, a hőmérséklet, a légáramlás befolyásolhatja, egy növény mennyire gyorsan (vagy lassan) használja fel a vizet.

Ha túlöntözöd őket, akkor a talaj túltelítődhet, így a gyökerek nem jutnak oxigénhez, emiatt egyszerűen nem „működnek" majd. A probléma először a lefittyedő leveleknél mutatkozik meg, amelyek nem élénkülnek fel az öntözés után. A túlöntözés előrehaladottabb stádiumában a levelek gyakran sárgulni kezdenek, majd lehullanak a növényről.

Különösen hajlamosak a túlöntözésre a szalonpálmák, a pozsgafák, a szukkulensek és a szobai szanszeviériák.

De az erkélyen tartott szamócával, paprikával vagy paradicsommal is érdemes vigyázni.

Vannak olyan növények is, amiket nem zavar a túlöntözés: ilyen például a húsevő növény és a kancsóvirág.

paradicsom az erk\u00e9lyen

Fotó: Shutterstock

A baleset elkerülése érdekében tanácsos, ha a növény edényének alján van egy vízelvezető nyílás, ahol a felesleges víz kifolyik. A cserepek alá tegyél egy kaspót vagy tányért, ami felfogja a felesleges vizet és megvédi a bútoraidat az elátástól. A vízelvezető lyukak nélküli cserépben élő növénynél nagyobb az esélye a gyökérrothadásnak és a túlöntözés okozta általános károsodásnak, pusztulásnak.

Emellett a növény maga is jelzi, ha vízre van szüksége.

Ugyanaz a növénytípus más-más helyen teljesen eltérő gyakorisággal igényelhet öntözést. A közvetlen napsütésben és meleg hőmérsékleten lévő Sansevieria (Anyósnyelv) növényeket például hetente lehet öntözni, míg a kevés fényt kapó és/vagy hűvös helyen lévő Sansevieria növényeket csak 4-6 hetente egyszer érdemes öntözni. Emiatt soha nem javallott az ütemezett öntözést: inkább értékeljük a növényt és a talajt, hogy tudjuk, mikor kell öntözni. Erre a legjobb módszer az úgynevezett érintési teszt.

Nyomjuk az ujjunkat a talajba, amíg a talaj szintje a középső ujjpercénél van. Ha a talaj nedves, ne öntözzük meg. Néhány naponta ellenőrizzük újra. Ha száraznak érezzük a talajt, öntözzük, amíg a víz szabadon ki nem folyik a cserép vízelvezető nyílásain. Ezután távolítsuk el a felesleges vizet, és helyezzük vissza a cserepet az üres csészealjra.