átlátszó üvegben sárga folyadék, mellette piros cserépben növény

A jó olívaolaj olyan élmény, mint a jó bor – így kóstoljunk olívaolajat

Színek, illatok, ízek. A jó olívaolajnak is megvannak az ismérvei.



„Az olajfa minden bizonnyal Isten legnagyobb ajándéka.” A mondat Thomas Jeffersontól, az Egyesült Államok alapító atyjától, egyben harmadik elnökétől származik. Hogy valóban a legnagyobb-e, arról nehéz vitatkozni, az viszont kétségtelen, hogy az egyik legrégebbi. 100 ezer évvel ezelőtt Marokkóban már emberek használták az olivát, 7000 évvel ezelőtt pedig már termesztették a növényt – nagyjából ebben az időben készültek az első borok is a világon.

A párhuzam a borral több szempontból is megállja a helyét. Az olívaolajnál is nagy jelentősége van annak, honnan szüretelik a bogyót (vagyis a terroirnak) és lehetnek különbségek az évjáratok között (léteznek olajok, amiknél megadják az előállítás évszámát). Végül, de nem utolsó sorban: az értő kóstolás az olajoknál is az élmények új szintjét hozza el.

Talán nem véletlen, hogy az olívaolaj „helyes” kóstolásáról, és arról, hogy mik a minőség ismérvei, a világ egyik elismert boros oldala, a Decanter jelentetett meg cikket. Ráadásul a kóstolás menete is hasonló: először meg kell vizsgálni a színt, a tisztaságot, majd meg kell szagolni, végül bele kell kortyolni, a szájban kell járatni.

Szín

\u00fcvegb\u0151l barna folyad\u00e9kot \u00f6ntenek

Fotó: Fulvio Ciccolo / Unsplash


Ha csak nem túlzottan oxidált (sötétebb barna), akkor a szín nem mond el sokat a minőségről, a típustól, a termesztés körülményeiről és a szüret idejétől függ. Alapesetben az olaj színe zöld vagy arany narancsárnyalattal.

Illatok

Az aromakomponensek 28 Celsius fokon szabadulnak fel, első feladat tehát felmelegíteni erre a hőmérsékletre a kóstolt olajat (a kóstolóedény kézbevételével). A jó minőségű, friss olajból diófélék, zöldségek, fű és széna illata tör elő.

Ízek

sz\u00fcrke t\u00e1l fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l, rajta egy feh\u00e9r cs\u00e9sze \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek

Fotó: Joanna Kosinska / Unsplash


Annyit kell kortyolni, hogy beterítse a nyelvet. Ezután meg kell forgatni a szájban, hogy keveredjen a nyállal, így lehet képet kapni a textúráról és az ízekről. A profik egy kis levegőt is szoktak belélegezni, hogy az aromák még jobban kibontakozhassanak. Az illatoknál említett karaktereknek itt is elő kell jönniük, akkor jó minőségű az olaj. A kortyot (nem úgy mint a bornál) mindenképpen le kell nyelni, mert a fűszeres-fanyar-kesernyés utóíz csak a torok hátsó részén, a garat környékén válik érezhetővé. A következő minta tesztelése előtt – a szájat semlegesítendő – zöld almát és vizet kell fogyasztani, kenyeret nem szabad.

Főbb aromák

Alma (zöld, piros, érett, kevésbé érett), paradicsom (hagyományos, fürtös), articsóka, olajos magvak (friss vagy pörkölt), fű (frissen vágott vagy szárított), gyümölcsök (banán, ananász, barack, körte), fűszerek.

Tipikus hibák

Avas, oxidált, dohos, áporodott, üledékes, kozmás, fémes, ecetes.