Búzakalászok, kék éggel

Nem is gondolnánk, hogy milyen régre vezethető vissza ez a hagyomány

Te tudod, hogy honnan ered a Szent István napi kenyérünnep?

Biztosan te is láttál már hagyományos augusztus 20-i kenyéráldást. Az új kenyeret átkötik nemzeti színű szalaggal, majd megszentelik, végül felszeletelik. Most utánajártunk, vajon miért és hogyan alakult ki ez a népszokás? Mutatjuk mit találtunk.


A kenyér ünnep kezdetei

Az új kenyér ünnepe még a középkori Magyarországon alakult ki, viszont akkor még július 15-én, az apostolok oszlása liturgikus ünnepen tartották az eseményt (a hagyomány szerint 45-ben ezen a napon széledtek szét az apostolok hirdetni az evangéliumot minden népnek).

Az aratáshoz kapcsolódó vallásos ünnepségek más kultúrájú népeknél is megtalálhatóak, céljuk a hálaáldozat bemutatása.

Hagyományosan augusztusban sütöttek az emberek először búzából kenyeret, mivel csak ekkor tudták a terményt betakarítani. Így az aratóünnepek alkalmával Szent István napra sütötték az új búzából a kenyeret. Emiatt augusztus hónapot a friss kenyér havának is nevezik.

Szent Jobb és a kenyér találkozása

Szent Istv\u00e1n lovas szobra, h\u00e1tt\u00e9rben a M\u00e1ty\u00e1s-templom

Idén is augusztus 20-án 17 órától tartják az Ünnepi Szentmise és Szent Jobb körmenetet a Szent István Bazilikában

Fotó: Emma Fabbri / Unsplash


De mikor került át az ünnep időpontja augusztus 20-ára?

1818-ban Ferenc Császár engedélyével Szent Jobb körmenetet szerveztek a budai Várhegyen.

Ez az ünnepség nőtte ki magát országos méretűvé a 19. század végére. Mivel az ünnepléshez szorosan kapcsolódik az étkezés, így hamar összefonódott a Szent István napi megemlékezés a kenyérrel.

Az ünnepi események menete és átalakulásuk

Az aratásünnep napján országszerte búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát készítettek, majd azt a földesúr elé vitték. Az ünnep fontos részét jelentette a templomi hálaima, amelyet az aratás befejezésére mondtak. Az aratási mulatságot egy közös tánccal koronázták meg.

Léteznek olyan feltételezések is, miszerint az új kenyér ünnepét 1945 után politikai okokból hozták létre. Az igazsághoz viszont közelebb áll, hogy 1899-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter szorgalmazta az ünnepség felélesztését, hogy ezzel tudják csillapítani a századforduló agrármozgalmait.

Az új kenyér ünnep modern értelmezése

Az új kenyér manapság azt szimbolizálja, hogy az élet és a haza egymásba fonódik.

Sok helyen a kenyér vált az ünnepi asztal legfontosabb elemévé. Az ország első számú kenyerét minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen választják ki. Aki ezen a megmérettetésen nyer, annak a kenyerét fogják ünnepélyes keretek között megszentelni és felvágni.

Idén a sólymári Hel Pékség kenyere diadalmaskodott.

A verseny nyertes kenyereit a Magyar Ízek Utcáján kóstolhatják először az érdeklődők, idén augusztus 20-22 között a Várkert Bazárban.