hosszú hajú lány ül a bevásárló kocsiban, mögötte a háttér életlen

Tudósok összeállították a tökéletes étrendet. Nem is olyan nehéz követni!

Nézd meg, a te étrended mennyire közelít a szakemberek által tudományos alapon összeállított tökéletes étrendhez!



Amióta a világ világ, az emberek próbálják kideríteni, melyik étrend a hosszú élet titka. Vannak hívői a francia paradoxonnak (bár a franciák zsírosan étkeznek, mégis kevesebb náluk a szív- és érrendszeri megbetegedés, amit a vörösbor jótékony hatásának tulajdonítanak), a haldomináns mediterrán táplálkozásnak, újabban pedig a vegán étrenddel kapcsolatban gondolják, hogy az lehet a megoldás.

A németországi Bonni Egyetem szakemberei legújabb kutatásukban több irányzatot is összehasonlítottak aszerint, hogyan hatnak az egészségre, az állatvilágra, illetve a környezetre. Elöljáróban annyit máris elmondhatunk, hogy a válasz a kérdésre nem olyan egyszerű.

A Science of The Total Environment folyóiratban publikált vizsgálatuknál (melyet a Science Daily foglalt össze) nemcsak az emberre gyakorolt hatásokat vették figyelembe, hiszen a táplálkozásnak komoly következményei vannak a környezetre nézve is.

Az elfogyasztott élelmiszer előállítása felel például az ember által termelt üvegházhatású gázok negyedéért.

A húsfogyasztás több szempontból sem ideális: egyrészt a folyamatosan etetett állatoknak végül csak kis részét hasznosítjuk, másrészt a szarvasmarhák például életük során elég sok üvegházhatású metánt juttatnak a levegőbe, ráadásul az állatok le is kell ölni a húsukért.

A kutatáshoz a Bonni Egyetem munkatársai Észak-Rajna-Vesztfália tartomány tipikus fogyasztói kosarát vették alapul, ezt hasonlították össze három alternatív változattal: a Német Táplálkozástudományi Társaság által ajánlottal (kevesebb hús, több zöldség), a mediterránnal (sok hal, zöldség és gabona) és a vegánnal. A kutatók a mennyiségek meghatározásánál ügyeltek arra, hogy a kalóriabevitel mindegyik esetben ugyanannyi legyen, mint a referenciánál.

egy ember az \u00e1ruh\u00e1z polcai k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll, h\u00e1ttal a kamer\u00e1nak

Fotó: Hanson Lu / Unsplash

Az étrendek összeállítása után osztrák szakemberekkel közreműködve a németek kielemezték az egyes kosarak hatásait, többek között azt is, hogy előállításuk mennyi üvegházhatású gáz kibocsátással és mennyi vízfelhasználással jár. Az emberi tényezőknél figyelembe vették, az egyes élelmiszerek, húsok okozhatnak-e szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagy növelik-e a rák kialakulásának kockázatát. Végül az állatokkal kapcsolatos szempontoknál (angolul animal welfare vagyis állati jólét, jóllét) azt nézték, a szükséges mennyiség előállításához mennyi állatot kell leölni, milyen körülmények között élnek az adott állatok, sőt még az agyuk méretét is figyelembe vették, hiszen ez befolyással van arra, mennyire szenvednek adott körülmények között.

Az „összehasonlító tesztben” a legtöbb szempontnál a vegán étrend végzett az első helyen, a szakemberek szerint azonban nem lehet egyértelmű győztest hirdetni. A vegán étrendnek például nagy hátránya az előállításhoz szükséges intenzív vízhasználat, valamint hogy az ezt követő illetőnél hiány léphet fel B12- és D-vitaminból, valamint kalciumból. A mediterrán étrend tekinthető az ember szempontjából a legegészségesebbnek, azonban annak is nagy a vízigénye, valamint állatvédelmi szempontból sem ideális, hiszen ugyanannyi tápanyaghoz sokkal több halat kell leölni, mint például sertést vagy marhát.

Mindezeket figyelembe véve a német szakemberek nem ajánlják a hús teljes elhagyását, inkább csak a mennyiség csökkentésére és az így kieső fehérje más módon történő pótlására ösztönöznek.

Állításuk szerint egyébként az átlagember sok tápanyagból a kelleténél (azaz a szervezet számára hasznosulónál) többet visz be, vagyis gyakorlatilag minden különösebb következmény nélkül „áramvonalasítani” lehetne az étrendünket, ami máris számos pozitív hatással járna.