A gyógynövény, amit mi terjesztettünk el Európában, és pont mi nem fogyasztjuk

Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol – egyedi zamatának köszönhetően – jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhetővé váljon itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait. A Hello Vidék cikkében annak is utánajárt, mennyibe kerül és milyen jótékony hatásai vannak.

Olvasd el ezt is! Egy nap, egy recept: tormás zellerkrémleves

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beszámolója szerint, Magyarország igazi tormanagyhatalomnak számít, az itthoni fogyasztás azonban egyelőre csekély.

A hajdúsági termelők szorgosan keresik a torma helyét a magyar élelmiszer-feldolgozásban, illetve a gyógyászati – beleértve az állatgyógyászati – lehetőségeit is.

Hazánkban 2021-ben közel 1267 hektár területen folyt a torma termelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. A legfrissebb adatok alapján így az előző szezonban több mint 12 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki. A torma jelentős vízigényű növény. A tavalyi aszályos idő miatt a betakarított tormák méretre átlagosan kisebbek lettek a vártnál, azonban szárazanyag-tartalmát tekintve így is felülmúlják a külföldi fajtákat. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai, hanem a teljes európai piac kiszolgálására elegendő a magyar termés. Bár a hazai felhasználás jelentős, a legtöbb tormát Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba exportáljuk, jellemzően friss, lédig formában.

A jól ismert – és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb. – ízesítőként is előszeretettel használják.

A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli.

A torma hazánkban őshonos növény, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében – Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében – található a termőterület 98 százaléka, amely több száz családnak biztosít megélhetést.

A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes (jóízű, bőtermő) és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat (pl. Danvit) is idehaza.

Számtalan jótékony hatással bír

Keveset tudunk a torma népegészségügyi jelentőségéről, pedig a hideg beköszöntével igazi társunk lehet a megelőzésben. A magyar orvoslásban korábban gyógyszerként szerepelt a torma és az életerő jelképeként tartották számon: korábbról ismert, hogy az egyik legfőbb népi kezelési módszer volt a vashiányos vérszegénységben, a skorbut (C-vitamin-hiánybetegség) leküzdésében.

A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén.

Gyógy- és fűszernövényként a magyarok terjesztették el Európában. Számos jótékony összetevője van, mely támogatja az immunrendszerünk normál működését. Ilyenek például a:

• mustárolaj (pl.: antioxidáns, antibiotikus - baktériumölő és gátló - hatás, stb.),
• szinigrin (pl.: sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, stb.),
• glukonnaszturcin (pl.: légutak irritációja ellen, szívizom egészsége érdekében, stb.),
• flavonok (pl. immunerősítő, asztma ellenes, antivirális, májvédő, stb.)
• jelentős a kálium, kalcium, magnézium, kén, foszfor tartalma, illetve
• az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk.

A torma számtalan gyógyító hatással bír

• véd a légúti megbetegedések, a nátha, asztma, mandulagyulladás, illetve köhögéssel járó egyéb megbetegedések ellen,
• lázcsökkentő, izzasztó, méregtelenítő, vizelethajtó hatással is bír, így védelmet nyújt a különböző húgyúti megbetegedések és a vesekő, epekő ellen,
• fájdalomcsillapító hatású, kiemelten hatékony az idegi fájdalomcsillapító hatása, de sikeresen alkalmazható menstruációs és bélgörcsök ellen is,
• reuma és köszvény gyógyításában is van szerepe,
• emésztőszervi megbetegedések esetén kiválóan alkalmazható, sőt, gyomorrontás esetén is ajánlatos,
• folyamatos fogyasztása csökkenti a vér koleszterint, tisztítja az érrendszert, ezzel fontos szerepe van a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni védekezésnél,
• javítja a nyirokkeringést fokozza a méregtelenítést.

Milyen áron kapható a torma?

A tormát leginkább krém formájában vásároljuk, így a nagyobb üzletláncok polcain is ebben a kiszerelésben találjuk. Árát tekintve tehát nem egy zsebbenyúlós termék, egy üveggel már 200-400 áron is megvásárolható, miközben rengeteg jótékony hatása van, ezért érdemes beszerezni az ünnepi asztalra. Nem beszélve arról, hogy immunrendszerünk megerősítésébe is besegíthet, ami a koronavírus-járvány és az influenza felbukkanása miatt is ajánlott.