Frittmann Tamás kockás ingen az udvaron, a falnál, mögötte raklapok

Frittmann Tamás, az új generáció tagja

Fotó: VINCE Magazin / Talabér Géza

Illatos borokkal sokkal nehezebb nagyot alkotni

A Frittmann Pincészet nevét tényleg senkinek, de senkinek nem kell bemutatni: a rossz emlékű „arany-háromszögezés" után ők helyezték vissza a Kunságot a magyar bortérkép megérdemelt helyére. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a második generáció már jó ideje átvette az operatív vezetést a családi pincészetben.



A Frittmann testvérek pincészetét János és fivére, István alapították és tették naggyá akkor, amikor a borismerők is még bőven csak Villányt emlegették.Teljes elismertségre valószínűleg akkor tettek szert, amikor Frittmann János 2007-ben elnyerte az Év Bortermelője címet, és ezt követően még nagyobb lelkesedéssel folytatta az alföldi borok és a magyar fajták, köztük főleg a cserszegi fűszeres és Irsai Olivér igéjének hirdetését. Azóta a pincészetet hivatalosan még mindig István és János vezetik, ám a generációváltás 10-12 évvel ezelőtt megkezdődött a családi borászatnál:János fia, Frittmann Tamás rögtön a diplomája után, unokatestvére, Péter pedig egy-két évvel később csatlakozott hivatalosan is a soltvadkerti pincészet csapatához. Máraa két alapító főként a stratégiai döntésekben vesz részt, és a munkaidejük egy részét a közösségi feladatok teszik ki: Frittmann Jánosa Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi ügyekért felelős alelnöke és a Kunságiborvidék elnöke. A borokért tehát gyakorlatilag Tamás és Péter felelnek, István pedig a szőlőért.

Az Irsai Olivér mennybemenetele

Frittmann Tamás a szőlőben

Fotó: VINCE Magazin / Talabér Géza

„Mi – azaz akkor még édesapámék – akkor kezdtünk el rozéra szüretelni, amikor az még máshol csak „melléktermék" volt. Meg is lett az eredménye: hatalmas divatja lett a rozénak,és nagyon sokan átvették a módszert. Jobbnál jobb rozék születtek végre, de sok más borvidéken megmaradt kiegészítő terméknek,és messze nem fordítottak rá akkora figyelmet,mint amekkora hasznot kaptak tőle"

– mesél a kezdetekről Frittmann Tamás, amikor arról faggatom, hogy ekkora névvel, céggel és elismertséggel miért nem ülnek nyugodtan a babérjaikon, hiszen kívülről úgy tűnik, mintha ez már magától is működne. „Aztán jött az Irsai Olivér: ahhoz, hogy ekkora sikert arasson,igenis nagyon sokat kellett dolgozni vele. Illatos fehérborokat elvileg könnyű készíteni –, de ahhoz,hogy az tényleg jó legyen, komoly szakmai háttér szükséges. Ma már nagyon sokan készítenek Irsait, akik korábban fehérborokkal is alig foglalkoztak. Egyrészt nagyon gyors anyagisikert hozott, másrészt sok olyan Irsai került a polcokra, amiken érződött a „fél szív". Ez persze,érthető egy szempontból, de pont ezért kell újra és újra megújulnunk és valami újat nyújtanunk a közönségünknek."

Részben a Frittmann családnak köszönhető az olyan fajták népszerűsége, mint a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér és a Generosa. No nem ők törzskönyveztették őket, de a cserszegi fűszerest például a nemesítője, Bakonyi Károly, Frittmann János kezei közé helyezte a halála előtt. Éppen amiatt, amiért a többi fajta is az ő nevükön keresztül vált ismertté: mert megadják a tiszteletet minden olyan szőlőfajtának,amivel könnyű dolgozni, ami megbízhatóan jól terem, de nem kap különösen sok ünneplést a borviadalokon, hiszen nem is feltétlenül erre szánták őket. Mégis tarolnak, de inkább a piacon:a Frittmann Pincészetnél például már a háromfajta rozéból összesen készítenek annyit egy évben, mint Irsai Olivérből. Egyszerűen mindenki ezt issza, akinek nem sör vagy limonádé van a kezében.

Törekvés a tökéletességre

Frittmann Tamás a feldolgozóban

Fotó: VINCE Magazin / Talabér Géza

Márpedig gyors fogyasztásra szánt borokat nagy mennyiségben és kifogástalan minőségben csak úgy lehet készíteni, ha nagyon ért a szakmájához az ember. Tamás úgy sorolja a reduktív borkészítés lépéseit, mintha ez mindenki számára egyértelmű lenne:a zöldmunka során nem leveleznek, inkább savra és pH-ra szüretelnek, mint cukorfokra, a teljes érettség előtt pár nappal. Aztán az egyik szőlőfajtát áztatják néhány órát, a másikat nem, a mustot milyen módszerekkel derítik vagy milyenekkel nem – ezek azok a részletek, amikbe egy borbárokban felcsipegetett félinformációkból élő borsznob már általában beleszédül, és csak int, hogy kér még egy kört ugyanebből.És az érdekes az, hogy a közel tízhetes szüretvégére még mindig marad erejük játszani: a pincebejárás során Tamás is a 100-300 literes,úszófedeles tartályokban pihenő kísérleteket mutatta meg a legcsillogóbb szemmel.

A díjak akkor fontosak, ha egy-egy tétel többet is nyer

A Frtitmann Pincészet szortimentjének egy része

Fotó: VINCE Magazin / Talabér Géza

„Nem az a nagy büszkeség, ha valaki egyszer nyerni tud egy borversenyen, hanem ha stabilan tud jó minőséget készíteni. illatos borokkal sokkal nehezebb nagyot domborítani:egy nagy formátumú, nagy testű vörösbor még akkor is könnyebben nyer egy versenyen, ha a saját mezőnyében nem is annyira kiemelkedő. Egy könnyed fehérbor viszont sokkal nagyobb hendikeppel indul:nem elég, hogy hibátlannak, de megjegyezhetőnek is kell lennie"

– vallja Tamás. A sikert azonban inkább a piacon mérik: náluk a mennyiségekből fakadóan világosan lelehet mérni az eladásokból, hogy a közönség mit értékel igazán.Apropó, mennyiségek: 60 hektár saját és még 50-60 hektár integrált szőlőterületről dolgoznak.A fehér és kékszőlők aránya körülbelül 60-40% ezeken a területeken, de a 40%-nyi kékszőlőből túlnyomórészt rozé készül, és csak 15% a pincészet vörösborainak aránya. Ezek is általában olyan tételek, amiket nem lehet megtalálni minden polcon, csak elvétve egy-két borboltban, és főleg a pincészetnél.

Az öt főboruk, melyeket általában az ország bármely nagyobb városában megtalál az ember, az az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a kékfrankos rosé, a rosé cuvée és a Generosa. Ebbe a sorba törekednek most beilleszteni a két új házasítást, amelyek pont az Irsai egyeduralmának megosztására születtek. A Hajnal és az Olívia ugyanúgy könnyed és illatos borok, mint a nagy elődeik, ám izgalmasabbak egy fokkal: az Olívia Irsai Olivér alapú házasítás Generosával, a Hajnal pedig cserszegi fűszeres és Generosa házasítása,egy csipetnyi Hibernallal. (A Hibernal egy rezisztens szőlőfajta, amely ellenáll a fertőzéseknek,így sokkal kevesebb vegyszeres növényvédelmet igényel – vagy akár semennyit? Kísérletként telepítették a szőlőbirtokra a Valentinnal, Bácskával és Panonijával együtt: a Frittmann Pincészet ugyanis ugyanúgy keresi az utat az organikus szőlőművelési módokhoz, mint mások, csak éppen nem kommunikálják. Mint a fentiekből is látszik,nem kenyerük a dicsekvés, sem a dolgok elkiabálása.)

A cikk eredetileg a VINCE Magazin 2021. júliusi számában jelent meg Megyeri Sára tollából.

Related Articles Around the Web