öt borospalack fehér asztalon

A vranec szőlőfajta a Balkán legfontosabb szőlőfajtája

Fotó: Kalmár Borbála / VINCE Magazin

1 óra repülővel a város, ahol Teréz anya született, de a fekete ló is nagyon izgalmas

A Balkánra leginkább a lenyűgöző természeti környezet, az azúrkék tenger és a pazar hegyek miatt látogatunk el, pedig borászati szempontból is igen sokat rejt Észak-Macedónia és Montenegró vidéke.


50 éves vranec szőlőtőke

Fotó: Kalmár Borbála / Vince Magazin

Észak-Macedóniában már a római kortól kezdve foglalkoznak bortermeléssel: a gazdag történelem és a szőlő tehát adott, melyhez megvan a megfelelő tudásuk is. Elhelyezkedés szempontjából a terület egy szélességi körön található Bordeaux-val és Toszkánával, északról kontinentális, míg délről mediterrán klíma öleli körbe – így elnézve a termesztett szőlőfajtákat nem csodálkozunk, hogy sok helyen felbukkan a merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon vagy éppen a sangiovese. Azonban ezek nagyon elenyésző mennyiségben találhatóak meg itt az autochton vranec mellett, amely több mint 2/3-át teszi ki az összes ültetvénynek. Így a fentebb felsorolt borászatok portfóliójában is érdemes az ebből a szőlőfajtából készített borokat előnyben részesíteni fajtaborként és házasításokban egyaránt.

Maga a „vranec” szó fekete lovat jelent, a szőlő maga is hajlamos sötét színű bort adni.

Karakterében a fekete bogyós gyümölcsök sokszínű kavalkádja mellett főszerepet kap még a csoki, a kávé és a különböző fűszernövények; jól érlelhető. Határozottan nem a könnyű testű vörösborok kedvelőit szólítja meg – na de egy ilyen országban, ahol jelentős mennyiségű vörös hús fogy, természetesnek is mondható, hogy ahhoz illő borokat érdemes készíteni. A bort szimbolizáló fekete ló egyaránt megtestesíti a sikert, a hatalmat és a szőlőben rejlő hatalmas potenciált.

Az észak-macedón gondolkodás egyszerű: ha már nekik ennyi van belőle, akkor érdemes ezzel debütálni a borvilág porondján – és ha már a szomszédoknak (Montenegró és Koszovó) is van, no meg a történelmük, sőt a nyelvük is egy tőről fakad, akkor érdemes együtt kiállni a nagyszínpadra.

Látogatóban Szkopjéban

Szkopje zsibongó központja

Fotó: Kalmár Borbála / Vince Magazin

Észak-Macedónia fővárosa, Szkopje egyórás repülőútra fekszik Budapesttől, de autóval is 8 óra alatt megközelíthető. A város sokszínű kavalkádjában egyszerre keveredik a görög, török és szláv kultúra hatása. A borvidéken fekvő főváros turisztikailag is jelentős: egy egynapos városnézést mindenképpen megér.

Amit az ember nem gondolt volna Észak-Macedóniáról

Szkopje folyóparti panoráma

Fotó: Kalmár Borbála / Vince Magazin

  • Az ország földrajzi régióját tizenötször nevezik meg az Újszövetségben.
  • A hiedelem szerint Jézus keresztjének maradványai macedón kolostorok alatt lapulnak.
  • Az ország közel ezer templomából 365 található az UNESCO világörökségi helyszín Ohrid városában – minden napra egy.
  • Ohrid az a város, ahol megszületett a cirill ábécé.
  • Teréz anya Szkopjéban született 1910-ben.
  • Itt található Európa egyetlen rubinlelőhelye.
  • Kokino értékes bronzkori régészeti lelőhely, a világ legöregebb csillagászati megfigyelőközpontját találták meg itt. Csupán három ennél idősebb régészeti lelőhelyről tudunk jelenleg: Abu Simbel, Stonehenge és Angkor Wat.