sárga szőlőszemek, körülöttük zöld levelek

Ki issza meg a levét az aszálynak? – borászok a 2022-es szüretről

Hosszú, forró nyár, tikkasztó kánikula és kevés csapadék után vette kezdetét a 2022-es őszi szüret. Várható-e drágulás, esetleg borhiány? Erről kérdeztük a borászokat.


Az idei év első hét hónapja volt a legaszályosabb Magyarországon az elmúlt 100 évben. A földeken az átlagos és szükséges csapadékmennyiség több mint fele hiányzik. Ennek a termőterületek 80 százaléka – csaknem 4 millió hektár – látta kárát. Köztük a szőlőültetvények is, ahol szintén megviselte a tőkéket a tartós hőség és szárazság. „Körutunkon” arra voltunk kíváncsiak, milyen az idei termés, öntözéssel, talajműveléssel sikerült-e ellensúlyozni az időjárást, és hogy a jövőben fel lehet-e készülni a hasonlóan szélsőséges hónapokra.

Gedeon Birtok, Kunsági borvidék: Csiszer László kereskedelmi igazgató


A Kunsági borvidék szívében, Ágasegyháza és Izsák között, 80 hektáros birtok. A dűlők klimatikus és talaj jellemzői sajátos borkarakter kialakítását teszik lehetővé. A leszüretelt szőlő friss, üde ízéből, illatából a lehető legtöbb érvényesül a reduktív technológiával készült boraikban, pezsgőikben.

„Az augusztus közepén hullott csapadék jóvoltából csupán 15-20 százalékos terméskiesésünk van. Az aszálynak köszönhetően koncentráltabb ízű és illatú szőlőket szüreteltünk. A fiatal telepítéseket öntözéssel, az idősebb ültetvényeket kisebb mértékű zöldmunkával védtük. A nagyobb lombfelületnek erőteljesebb volt az árnyékoló hatása így kevesebb lett a vízveszteség.

A hiányzó csapadékot tartályos öntözéssel pótoltuk, ami jelentős energiákat emésztett fel, ennek köszönhetően a fiatal ültetvények átvészelték a hosszan tartó csapadékhiányos időszakot. Folyamatosan alakítjuk az ültetvényeinket, ennek kiemelt része a szárazságtűrő fajták használata. Nem feltétlenül a termés kiesése, inkább az alapanyagok, valamint az energia és az üzemanyag árának növekedése okán az új évjáratnál elképzelhető a kisebb áremelkedés is.”

Sauska Borászat, Tokaji és Villányi borvidék: Sauska Krisztián tulajdonos

egy n\u0151 \u00e9s egy f\u00e9rfi \u00e1ll barna hord\u00f3k el\u0151tt

Fotó: Sauska Pincészet


Az ország két távoli – északi és déli – részén készülnek a Sauska borok. A tokaji üzem 2003-ban az egykori Tokaji Polgári Kaszinó neoklasszicista épületében létesült, Villányban 2007 óta készülnek Sauska borok. Fő céljuk a minőség megteremtése és megtartása minden kompromisszum nélkül. Boraikban, pezsgőikben a hordós és a tartályos érlelés valamennyi jellegzetessége fellelhető.

„Az eddigiek alapján az idei évjáratnál a minőséggel szerencsére nincs gond. A nagy szárazság és meleg előnye, hogy a gombás megbetegedések jóval ritkábbak. A botrytis szinte eltűnt. Jelentős különbség van a két borvidék között. Villányban a szárazság ellenére több eső esett, itt a termés mennyisége a terveinknek megfelelően alakul. Tokajban sajnos sokkal rosszabb a helyzet. A kevesebb csapadék a fiatalabb ültetvényeket jobban megviselte, nagy arányuk miatt a termésmennyiség akár 30 százalékkal csökkenhet. Bár az elmúlt években is nagyon alacsonyak voltak a hozamok, most igen nehéz helyzetben vagyunk.

Az időjárás viszontagságai ellen védekezni nagyon nehéz, elsősorban a gyors reagálás a fontos. Ennek egyik fő megvalósulása a folyamatos talajmunka, amivel megtartjuk a talajnedvességét. A víz az életet jelenti. Az öntözéssel akadályozható meg, hogy az ültetvényeket hőstressz érje, akkor ugyanis megáll a szőlő érése. Ezért is öntöztük Tokajban egyes fiatal ültetvényeinket, ami sok extra munkával járt.

Mindazonáltal az öntözés a jövőben valószínűleg elkerülhetetlen lesz. Szakértők szerint arra kell készülnünk, hamarosan olyan időjárás köszönt be nálunk, mint amilyen most van Toszkánában. Ez azt is jelenti, hogy nem nekünk kell kitalálni a megoldásokat, viszont újra kell gondolnunk a jövőbeni telepítéseknél az alanyválasztást. Emellett felértékelődnek azok a területek, amikről eddig úgy gondoltuk, hogy nem ideális a fekvésük. Gondolok itt az északi, északkeleti dűlőkre. A változás lehetőség is egyben, ezután esetleg szép eredmények várhatók a kékszőlőktől olyan területeken, amikre eddig nem tekintettünk otthonukként. Persze ez azt is jelenti, hogy bizonyos fajták pedig ellehetetlenülnek. Ennek jeleit Villányban a Portugiesernél már láthatjuk. Új hibrid fajták telepítésén nem gondolkodunk. A már jól működő ültetvényekben még rengeteg lehetőség van, az időjárás változásának ellenére is.”

Holdvölgy Birtok, Tokaji borvidék: Erdélyi Károly szőlész


A Holdvölgy Birtok a világhírű Tokaji borvidék szívében, Mádon található. A település már a 15. században is meghatározó szerepet játszott Tokaj bortermelésében. Bárók, grófok, nemes urak és borkereskedők találkozóhelye volt, itt dőlt el borászati és kereskedelmi szempontból a borvidék sorsa. Boraik a tudás, a türelem, a képzelet és az elvek harmóniájában születnek. 7 különböző dűlő 30 parcellája együtt adja a hátteret és a lehetőséget a Holdvölgy céljainak eléréséhez.

A szőlő virágzásakor hirtelen berobbant nagy forróság tovább sanyargatta a már másfél hónapja csapadékot nélkülözni kénytelen tőkéket. Ez első sorban a hárslevelűnél hozott nálunk terméskiesést, a többi fajta viszonylag jól viselte a megpróbáltatásokat. Az augusztusi nagy forróság a szinte állandó széllel együtt jelentősen szikkasztotta, mazsolásította a termést, így a bogyókban hirtelen megnőtt a cukor koncentrációja. Ezért a szokásosnál hamarabb kellett elkezdeni bizonyos parcellák szedését. Az összeesett fürtökben kevesebb lé volt, ez tovább csökkenti a száraz borok idei mennyiségét. Az édes boroknak viszont jól jött az idei első nagy eső augusztusban.

A tartós hőség miatt az ültetvények csonkázását a szokásosnál hamarabb kezdtük, ezzel is próbáltuk a vízleadó felületet csökkenteni. Egyetlen egy parcellánk sem öntözhető és ez a későbbiekben sem lesz megoldható. A borvidéken csak a furmint, hárslevelű, sárga muskotály, kabar, zéta és kövérszőlő fajtából készült borok hozhatók forgalomba tokaji néven. Amennyiben ezekből lesznek a szárazságot jól átvészelő klónok, elgondolkodunk a telepítésükön, illetve bizonyos parcellák átoltásán.

Nálunk a minőség erősebb árszabályozó a mennyiségnél. Amennyiben az elvárásainknak megfelelő borokat készítünk, de ezekből mennyiségében kevesebb lesz, akkor ez sajnos az árazásban is megmutatkozik.”

Nyilas Pincészet, Mátrai borvidék: Bodor Nóra Wine Business menedzser


A Mátrai borvidék egyik legnagyobb, vállalati struktúrában működő családi pincészetét Nyilas János és lánya, Ilona alapította 1995-ben. Később az unoka, Bodor Nóra is csatlakozott a szakmai stábhoz, ők hárman irányítják a 35 tagú csapatot. A borászathoz több mint 300 hektár szőlőterület tartozik. A nemrég megújult, korszerű pincében elsősorban reduktív fehérborok és rozék készülnek, de ha az évjárat megengedi, a barrique hordók is megtelnek vörös borral.

Minden évjárat más, de 2022 így sem hasonlítható az eddigiekhez. A mi területeinket is érintette az aszály, nyár végéig az addig megszokott csapadékmennyiség felét kaptuk, így az érési periódusban nem tudtak a szőlőfürtök, bogyók megfelelően fejlődni. Csapadék híján a bogyók jóval kisebb méretűek és kevesebb létartalommal bírnak. Ezért 30 százalékkal kisebb a termés súlya. A mustok igen koncentráltak, a cukortartalmuk megfelelő, a savak viszont jóval alacsonyabbak, mint tavaly. Az aromákra idén a parfümösség jellemző.

A hasonló szélsőséges időjárásra felkészülésnek több módja is van. A telepítendő terület térállásának kiválasztása, a tőketerhelés beállítása a metszésnél, beavatkozás az érési folyamatba zöldmunkával.

Mi eddig csak telepítéskor öntöztünk, amikor az oltványok fejlődéséhez ez elengedhetetlen. Mindazonáltal azt látjuk, hogy ez egy következő lehetséges irány akár a mi vállalkozásunk, akár a többi magyar szőlészettel foglalkozó gazdák számára, viszont ez fenntarthatósági és környezetgazdálkodási kérdéseket is felvet. Persze bízunk abban is, hogy nem minden évben lesz aszály, és nem lesz szükség szőlőöntöző rendszerek kiépítésére.

Akadnak szárazságtűrő új fajták, de még nem bizonyítottak. Lehet, hogy szárazság- és aszálytűrőek, de a gombabetegségekkel szemben gyengék, másrészt a fogyasztók nem ismerik még ezeket a fajtákat, ami megnehezíti az egyébként sem könnyű borértékesítést. Ezért egyelőre nem tervezünk fajtaszerkezet-váltást.”

The Vine HRVSTD for You, Etyek-Budai borvidék: Varga Zsombor tulajdonos

szem\u00fcveges f\u00e9rfi egy kisgyereket tart a kez\u00e9ben

Fotó: The Vine HRVSTD for You


A tulajdonos borász napközben a világ egyik legnagyobb autógyártójának hazai kommunikációjáért felel, hajnalonként a dűlőket járja, éjjelente pedig az újjáépülő présházban és évszázados pincében készít high tech eszközökkel, ökológiai gondolkodással borokat. Folyamatosan keresi a hagyományok tiszteletben tartása mellett az újítások lehetőségét. Borkülönlegességei ma már a franciaországi Champagne-ban is kaphatók, de eljutottak az Egyesült Államokba és Lengyelországba is.

„Borászatunkban az időjárási viszontagságoktól mentes években is szigorú terméskorlátozást alkalmazunk, így a termésmennyiségben nem volt visszaesés, a lé mennyisége azonban valamelyest elmaradt az előző évekétől. A szüret még tart, de nagyjából 10 százalékkal kevesebb bor előállításával számolunk idén. Ugyanakkor a minőség kimagaslónak ígérkezik, még úgy is, hogy egyes területeinken az érési folyamat több hetet késett.

A mérsékeltebb létartalomnak, a koncentráltabb savaknak, cukor- és ásványianyag-tartalomnak köszönhető magasabb minőség önmagában is indokolttá tenne egy mérsékelt áremelést, ehhez pedig hozzáadódik a kezelő- és csomagolóanyagok, az energia- és logisztikai költségek emelkedésének hatása.

Az öntözés árát viszont nem kell beépítenünk, mivel kiépített technológia híján csak manuálisan, permetezéses módszerrel lett volna lehetőségünk, ettől azonban eltekintetünk. El kell viszont gondolkodni azon, hogy közép- és hosszútávon érdemes-e egy ilyen infrastruktúra kialakítása. Valamennyi termőterületünk az etyeki Öreghegyen van, az itteni terroir jellemzői (hűvös, csapadékban közepesen gazdag klíma, mészkő talaj) pedig egyelőre megvédenek bennünket a szélsőségektől. Az etyeki pezsgő eredetvédelmében meghatározott fajtákat mindenképpen megőrizzük, teljes átalakításban így semmiképpen nem gondolkodunk, kiegészítő fajták telepítése azonban racionális döntés lehet.”

Kiskalki Bormanufaktura, Balatonboglári borvidék: Légli Géza szőlő- és bortermelő

szem\u00fcveges, sapk\u00e1s f\u00e9rfi mosolyog

Fotó: Kiskalki Bormanufaktura


A beszédes nevű Szőlőskislak falu dűlőiben kézműves módszerekkel keresik az ember, a szőlő és a bor harmonikus kapcsolatát. Az alapelv egyszerű és kézenfekvő: ahhoz, hogy boraik megmutathassák a termőhelyben rejlő egyedi értékeket, őszintén és tisztán közelítenek a szőlőműveléshez, és a bortermeléshez egyaránt.

„Bár a szüret még tart, nem panaszkodhatunk. A nagy meleg és a hosszan tartó szárazság különleges termést produkált. Különlegest, mert az idei szőlőmennyiség 30-35 százalékkal kevesebb a megszokottól, ugyanakkor a minőség a jó és a nagyon jó között van, ami csodálatos borokban teljesedhet ki. A Dél-Balatonon a korábbi évekhez képest manapság rendkívül hullámzó a termés. Nagyon eltérőek a mennyiségi és a minőségi mutatók a különböző területek között, ami leginkább az ültetvény fajtájának, korának, és a talaj jellegének tudható be.

A csapadék csökkenése és hektikus eloszlása, illetve az egyre tartósabb meleg sem újdonság, bár idén valóban nagymértékben ez határozza meg az évjárat jellegét, arculatát. Éppen ezért az év időjárási körülményeire, következményeire nem lehet egy kiragadott, pontosan megfogalmazott választ adni. Már csak azért sem, mert évek óta olyan fajtákkal dolgozunk, melyek jó savtartók, miközben kötött vályog területeink jól tartják a csapadékot. Művelésben pedig a korábban is alkalmazott talajtakarással, alacsonyabb lombfallal próbálunk reagálni az aktuális körülményekre.

Jó ideje kialakult fajtaszámmal dolgozunk, ami a jelek szerint működik, változatos a termékpalettánk és ezen nem szeretnénk és nem is fogunk változtatni. Továbbra sem kísérletezünk, hanem a meglévő fajtáinkból igyekszünk tudásunk szerint a legjobb minőséget és mennyiséget elérni.”

Petrányi Pincészet, Balatonfüred-Csopaki borvidék: Petrányi Zoltán tulajdonos

szak\u00e1llas f\u00e9rfi fekete zak\u00f3ban Fotó: Petrányi Pince és Borterasz


A Petrányi Pincészet 2001-ben kezdte el a gazdálkodást Csopak egyik legszebb dűlőjében, a Szitahegyen. A pince melletti Borterasz 2015 óta működik, itt a helyi termelők szezonális alapanyagainak felhasználásával kiváló falatokkal várják az érdeklődőket egész évben. A borkóstolókon a vendégek közelebbről is megismerkedhetnek a pincészet borkészítési filozófiájával is.

„Idén a termés mennyisége az eddigi adatok alapján jobb, mint a tavalyi, ami a korábbi évek átlagának a fele volt. Az aszály az új telepítésekben okozott pusztítást, az öreg tőkék gyökerei mélyen vannak, így a túlélőképességük megfelelő ahhoz, hogy egy-egy aszályos évet kibírjanak. A minőség ezúttal is kiemelkedő, bár a mennyiség kicsit visszafogottabb. A nagy hőség és a csapadékhiány miatt a fiatal tőkék gyökereihez jutattunk le vizet, így ellensúlyozva a hosszan tartó száraz időszakot.

Kizárólag európai nemes szőlőfajtákkal dolgozunk, ezen nem szeretnénk változtatni a különleges és váratlan időjárási körülmények miatt sem. Mésztűrő képesség alapján választottuk az alanyokat, hibrid fajtákkal egyáltalán nem szeretnénk dolgozni, úgy gondoljuk, nem ide valók.”

Szörényi Családi Pince, Balatonfüred-Csopaki borvidék: Szörényi Örs pincészetvezető

k\u00e9t ember poharat tart a kez\u00e9ben, m\u00f6g\u00f6tt\u00fck polcok

Fotó: Dancsecs Ferenc / Vince Magazin


A Kossuth-díjas Szörényi Levente nevét szőlősgazdaként kevesebben ismerik. A Balaton-felvidéki Bács-hegyen 1994-ben találta meg azt a helyet, ahol a zeneszerzésnek és a borászkodásnak egyszerre hódolhat. A vulkanikus eredetű, bazaltos talajon termő szőlőből karakteres, testes, finom savval és jellegzetesen minerális ízzel bíró borok készülnek. Fia, Örs az utóbbi néhány évben csatlakozott a csapathoz. Pincészetük 2018-ban megkapta a hivatalos engedélyt az értékesítésre, így már szélesebb körben is elérhetővé váltak a Szörényi borok.

„Az idei termésünk hasonló a tavalyihoz, a nagy szárazság miatt a termés harmada-negyede a megszokottnak. Az viszont nagyon jó minőségű, rekord cukorfokkal szüreteltük például az olaszrizlinget és a juhfarkot.

A szőlőültetvényeket nem tudjuk öntözni, mivel 120 méter mély kútból kell felszívni a vizet. Leginkább az új oltványok sínylik meg a csapadékhiányt. Az idősebb tőkék gyökerei elég mélyre mennek ahhoz, hogy jó minőségű szőlőfürtöket neveljenek, ugyanakkor a bogyók víztartalma nagyon alacsony. Van jó néhány olyan költség, amit akkor is ki kell termelni, ha kevesebb lét termel a növény. Muszáj valahogy kompenzálni a kieső mennyiséget, főleg egy alacsony palackszámmal dolgozó családi pincének.

Ezzel együtt nem tervezzük más, aszálytűrő, vagy hibrid fajták telepítését, mivel a meglévő ültetvények épp elég munkát adnak, és elégedettek vagyunk az jelenlegiek karakterével is. Természetesen azonban komolyan foglalkozunk a kérdéssel, mit lehet majd tenni, ha sűrűsödnek az aszályos évek.”

Mészáros Pál Borház és Pince, Szekszárdi borvidék: Mészáros Péter


Mészáros Pál a hetvenes évek óta él különleges, bensőséges kapcsolatban a szőlővel, borral. Borai, amiket immár fiával, Péterrel együtt készít, a Szekszárdi borvidékre jellemző stílust képviselik. A családban a borkészítés hagyománya évszázadok óta apáról-fiúra száll, s ez a minőségben is megmutatkozik, mindezt számos, díj, elismerés igazolja. A löszbe vájt pincékben optimális hőmérsékleten és körülmények között érlelt borok kerülnek a palackokba.

„Az Irsai Olivérből 25 százalékkal kevesebbet szüreteltünk, majd szerencsére jött egy kis eső, és ez valamelyest javított a további fajtáknál a mennyiségen és minőségen. Így is átlag alatt van az idei termés, a korábbihoz képest csaknem 15 százalékkal kevesebb lesz, ez az extrém meleg megviselte az ültetvényeket. A terméskiesés mellett egyéb költségemelkedések is befolyásolják kiadásainkat, így az áremelés sajnos elkerülhetetlen.

A szárazság és a tartós kánikula miatt igyekszünk olyan talajmunkákat végezni, amik elősegítik, hogy a víz lassabban párologjon el a talajból. Rendszeresen végzünk olyan jellegű zöldmunkákat, amik védik a szőlőt a kiszáradástól, a tűző naptól. Fontos ez azért is, mert Szekszárdon nincs lehetőség a parcellák öntözésére. Tudjuk, léteznek hibrid fajták, de nem kísérletezünk ilyenekkel, inkább a meglévőkkel szeretnénk a legjobb eredményt elérni.”

Szerző: Török Ferenc