Milyen bort fogunk inni holnap?
Sztanev Bertalan borágazati szakértő vázolta a közeljövőben várható új EU-s szabályozások és a változó fogyasztási szokások lehetséges következményeit.
Talán soha nem fogalmazódott meg a borral szemben annyi elvárás, mint napjainkban. Sok száz évvel ezelőtt az volt csak a fogyasztói igény, hogy a víznél ihatóbb legyen. Néhány évtizeddel ezelőtt a borfogyasztás igazi forradalma söpört végig egész Európán, majd a világ szinte valamennyi kontinensén: a minőség forradalma. Óriási technológiai fejlődés mellett hatalmas kultúra alakult ki a bor körül.
Európa ekkor még az egyetlen kontinensnek számított, ahol a borkészítésnek és a borfogyasztásnak is jelentősége volt. Amikor 1927-ben a világ hat legnagyobb bortermelő országa – köztük Magyarország – megalapította a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetet (OIV), a szervezetnek kizárólag európai tagországai voltak. Ma ötven tagországa van és a világ szőlőtermesztésének a 80%-át képviseli az OIV. Napjainkban a bortermelésnek és a borfogyasztásnak is már csak kevesebb, mint fele „zajlik” Európában. Ennek oka, hogy legdinamikusabban fejlődő bortermelő országok egyike sem Európában található. Nem elhanyagolható az a tény, hogy az elmúlt húsz évben az Európai Unió szőlőterülete 500 ezer hektárral csökkent.
Újrarajzolt bortérkép
Európa borfogyasztása is erősen csökkenőben van, míg más kontinenseken nő az érdeklődés a borok iránt. Az is jól látszik a számadatokból, hogy a világ bortermelésének fele nem ott fogy el, ahol megtermelték. A világ borkereskedelme egyre inkább globalizálódik. Könnyű elérni távoli országok legutolsó évjáratainak borait is.
A bor minőségével szemben támasztott eddigi fogyasztói igények lassan ezerfelé diverzifikálódnak. A fogyasztókat a minőség mellett érdeklik ma már az újdonságok, érdekes, egzotikus borkészítési eljárások, eddig nem tapasztalt ízek. A francia paradoxont által generált nagy vörösbor-fogyasztási bumm után mára megkérdőjeleződött a bor egészséges volta, annak alkoholtartalma miatt. A változó étkezési szokások szintén a fehérborok felé tolják el a keresletet. De ezen túlmenően megjelent az a társadalmi elvárás is, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés is vegye ki részét a környezeti terhelés csökkentése érdekében vívott küzdelemből. Legyen a szőlőművelő környezetbarát, a borász dolgozzon adalékanyag-mentesen. Nem utolsó sorban: a csomagolás és a szállítás kevesebb hulladékot és károsanyag-kibocsátást eredményezzen.
Az újkori borkészítés kihívásainak ezzel még nincs vége, ugyanis komoly feladatot jelent a klímaváltozás. Új szőlőművelési módszerekkel, új fajtákkal kell majd egy új ízvilágot képviselő bort elkészíteni. Ezt olyan fogyasztóknak kell majd értékesíteni, akik nem az eddig megszokott kommunikációs csatornákon szerzik be információikat, máshogy szocializálódtak és minden eddiginél nagyobb médiazaj veszi körül őket.
Változások Európában
Vegyük sorra, mi is alakíthatja a közeljövőben a borvilágot az Európai Unióban. Az EU vezetése több olyan kezdeményezést is elfogadott, amelyek végrehajtása mentén a jövőben születhetnek a borágazat számára kedvezőtlen döntések is. Ez ellen minden szükséges lépést meg kell tenni, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a kezdeményezésekben megfogalmazott tényeket és célokat sem.
Az egyik kezdeményezés az Európai Rákellenes Terv, amely az alkoholfogyasztásra a rákbetegség kialakulásának egyik leginkább meghatározó faktoraként tekint. A meghatározó Európai Uniós borászati szervezetek komoly lobbitevékenységének köszönhetően a legnagyobb ellenségnek nem az alkoholfogyasztást, hanem a túlzott mértékű alkoholfogyasztást tekinti a dokumentum. A javaslatok között azonban továbbra is megtalálható az alkohol – köztük a bor – reklámozási lehetőségének visszaszorítása, a borágazatnak nyújtható promóciós támogatások lehetséges csökkentése, valamint az egészségügyi felhívások lehetséges elhelyezése a címkén.
Hasonlóan komoly kihívást jelent az unió Zöld Megállapodása is. Ez erőteljesen szorítaná vissza a növényvédőszer-használatot, adna teret az olyan szőlőfajták termelésének, amelyek a környezeti hatásoknak, betegségeknek jobban ellenállnak, s ösztönözné a környezetkímélő szőlőművelést. A kétségtelenül jó és hasznos célok mellett azonban ott maradnak azok a kérdések, amik a bor minőségével foglalkoznak. Az új, ellenállóbb fajták még elmaradnak a ma ismert és megszokott borminőségtől.
A klímaváltozás már tapasztalható következményei miatt számos neves európai bortermelő régió középtávú stratégiájában szerepel már új szőlőfajták és új termőterületek bevonása a termesztésbe. Változás nélkül ugyanis a ma ismert szőlőhegyek többsége és szőlőkultúra egyszerűen el fog tűnni. Erőteljes versenyfutás van a kutatóintézetek szőlőnemesítői között az új versenyképes fajták piacra viteléért.
Mi adja el a holnap borát?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen bor fog holnap a poharunkba kerülni. Korábban elég volt egy hívó szó. Ez először a jobb minőség volt, amit egyre inkább a termőhely, a származás igazolt. Az utóbbi évtizedekben a jól ismert földrajzi nevek mellé felnőttek a bormárkák, ezekkel lehetett megszólítani a fogyasztókat. Jelentőségük ma sem elhanyagolható, bár a fogyasztói szokások átalakulásából arra lehet következtetni, a kommunikációban betöltött szerepük már nem kizárólagos.
A bornak mindig megvolt az a jó tulajdonsága, hogy rendkívül változatos ízvilága mellett a többi alkoholtartalmú italhoz képest szoros a kötődése származási helyéhez, készítőjéhez. Jelentős kulturális atmoszféra veszi körül. Ezekre ma is kell és lehet építeni. Az új fogyasztói generáció ugyanis nem bort szeretne fogyasztani, hanem azonosulni akar valamivel. A holnap borának ezért olyan jól dekódolható, egyszerű, mégis markáns üzenetet kell hordoznia, amivel a megcélzott fogyasztók könnyen tudnak azonosulni. Ez egyértelműen nem a bor és a borkultúra leegyszerűsítését, vagy éppen lebutítását jelenti, hanem értékeinek újracsoportosítását, újrafogalmazását, egy-egy elemének erőteljesebb kiemelését teszi szükségessé.
A szerteágazó fogyasztói elvárásoknak egyszerre megfelelni ma már egyre lehetetlenebb. A borpiac egyre jobban szegmentálódik a különböző fogyasztói elvárások mentén. Legyen öko, innovatív, alacsony alkoholtartalmú, természethű, konzervatív, vagy éppen extravagáns? Kinek melyik. A fogyasztó dönteni fog. És a bortermelő?
Szerző: Sztanev Bertalan, borágazati szakértő, a BorÉRT Egyesület alapító tagja
Címlapfotó: Vladimir Fedotov / Unsplash
A vince.hu örömmel fogadja az italkultúra és a gasztronómia aktuális trendjeivel, jelenségeivel kapcsolatban megfogalmazott véleményeket. A vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ám fontosnak tartjuk a szakmai párbeszéd támogatását. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beérkezett írásokat szerkessze, azok tartalmának és mondanivalójának megőrzése mellett.
