egy férfi rekeszeket pakol, szőlőültetvény

Újra bor készül ott, ahol 60 éve nem

A különleges lagúna-szerű környezetben újra nő a rég elveszett szőlő, amiből a helyiek most különleges bort készítenek.


velence, tenger, \u00e9p\u00fcletek

Fotó: Martin Katler / Unsplash


Az olaszországi Velencei-lagúnán belül található 118 szigeten a borivás mindig is természetesebb volt, mint a borkészítés.

Velence 1600 éves történelmének nagy részében az ott élők a tengerre fókuszáltak, és nem a szárazföldre. Egy régi közmondás szerint egyszer egy dózse (Velencei Köztársaság legmagasabb rangú, élethossziglan választott állami tisztségviselője) azt tanácsolta a népének: „Coltivar el mar e lassar star la tera” (nagyjából azt jelenti, hogy „műveld a tengert, és felejtsd el a földet”) - írja az atlasobscura cikke.

velence, tenger, haj\u00f3, \u00e9p\u00fcletek

Fotó: Stijn te Strake / Unsplash


Ennek a jó tanácsnak és Velence kiváló tengeri fekvésének köszönhetően a helyi termékek sokáig háttérbe szorultak a kereskedelmi útvonalakról behozott egzotikus kincsek miatt. Azok a velenceiek, akik mégis földet műveltek, jellemzően saját maguknak termeltek ott valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt. A szőlőültetvények pedig kizárólag a gazdag, földbirtokos családok és önfenntartó szerzetesek tulajdonában álltak.

A 19. század fordulóján azonban a velencei borkészítés történetének legnagyobb mélypontja következett, ugyanis 1797-ben, Napóleon serege elfoglalta Velencét és a szomszédos területeket.
tenger, sziget, \u00e9p\u00fcletek, templom \u00e9s haj\u00f3k

Fotó: Andreas M / Unsplash


A francia erők bezárták a velencei kolostorok többségét, és feloszlatták a dózse székhelyét.

Miután Napóleon az 1800-as évek elején betiltotta a városi temetkezéseket, a San Michele-szigeten található egykori kamalduli szerzetesrend kolostorát (bencések szigorított rendje) körülvevő újonnan megüresedett terület és szőlőültetvény városi temetővé vált. Ebben a temetőben egyébként olyan híres emberek nyugszanak, mint az amerikai költő, Ezra Pound vagy az orosz zeneszerző, Igor Stravinsky.

Az ezt követő két évszázad során a szőlőültetvények megmaradt részét elhanyagolták és a magas vizek is fenyegették. Az utóbbi végül elpusztította a velencei szőlők maradványát az 1966-os nagy árvízben.
lila sz\u0151l\u0151k

Fotó: Rajesh Rajput / Unsplash


A San Michele-sziget északnyugati sarkában egy apró kert bújik meg, ahol a velencei borkészítés hagyománya újra virágzásnak indult. Az utóbbi években ugyanis egy maroknyi szenvedélyes velencei borász, azon dolgozik, hogy felélesszék az elveszett helyi szőlőtermesztés örökségét.

Ez a Laguna nel Bicchiere (Lagúna az üvegben) otthona.
lila sz\u0151l\u0151k \u00e9s z\u00f6ld levelek, emberek

Fotó: Vindemia Winery / Unsplash


A Lagunát üzemeltető csoport 2008-ban bérelte ki a területet a várostól, ezzel megmentve a telket a teljes felszámolástól. Önkéntesek gondozzák a szőlőültetvényeket körülvevő olajfákat, de a szőlőtaposásban és a packozásban is részt vesznek.

A Laguna nel Bicchiere jelenleg kis tételekben állít elő minimálisan feldolgozott, spontán erjesztésű borokat, amiket a helyi szőlőből készítenek. Egyaránt készítenek fehér- és vörösborokat is.
v\u00f6r\u00f6sboros poharak, emberek

Fotó: Kelsey Knight / Unsplash


Egyedülálló boraik ellenére a Laguna nel Bicchiere több mint, borkészítés, ugyanis ez a velencei hagyományok megőrzésének az eszköze. Az egyesület például megpróbálja bevonni a helyi fiatalokat, iskolásokat, a külföldi diákokat és még borkósolásokat is szerveznek a turistáknak azért, hogy egyre többen megismerjék a velencei borok elfeledett történelmét.

A folyamatosan emelkedő tengerszint miatt, - ami rendszeresen elmeríti a műemlékeket, és a város elsüllyesztésével fenyeget - Velence és borainak jövője bizonytalan. De még az emelkedő vízszint ellenére is ígéretesnek tűnik a helyi borok újraélesztése.