Így lehet bárkiból borszakértő 3 lépésben
A borszakértő, vagy egyszerűen borértő ember kicsit mintha másik nyelven beszélne, ha a téma középpontjában a bor áll. Most nem kevesebbre vállalkozunk, mint hogy egy cikkben hozzuk közelebb ezt a világot.
Legyen akár újévi fogadalom, egy új hobbi, vagy hívja életre az a kívánalom, hogy végre egyszer ne csak olvassuk, hanem értsük is a Vince Magazin havi bortesztjeinek a szövegét: mutatjuk, hogyan érdemes hozzáállni, ha egy kicsivel tudatosabban szeretnénk megközelíteni a borkóstolást!
Ne féljünk szintet lépni!
Senki sem születik borszakértőnek vagy borértőnek, a hangzatos véleményekhez és kóstolójegyzetekhez a sok kóstoláson át vezet az út. Ehhez pedig nem árt kilépni a jól megszokott keretek közül. Igen, tudjuk, súlyos áremelkedések vannak, a pénztárcánk pedig még mindig próbál felépülni a decemberi költekezésből, azonban gondoljunk csak bele: miközben minden drágul, drágulnak sajnos a borok is. Persze azt mi sem állítjuk, hogy egyes borok nem túlárazottak, azonban tegyünk egy próbát: legközelebb próbáljunk leemelni egy kicsivel magasabb árkategóriába tartozó palackot a polcról. Legfeljebb vegyünk kevesebbet, és egy borsosabb árú palack bontása legyen egy hétköznapi örömünnep. És hogy mi a borsosabb árú palack? Nos, ez szerintünk mindenki pénztárcájától függ. Ha eddig csak az 1500-as kategóriát kerestük, talán már a 2000-et sokallani fogjuk egy palackért. Ha 5000 volt a felső limit, próbálkozzunk egy 7000-be kerülő tétellel.
Lépjünk szintet minden tekintetben! Ha eddig leginkább csak proseccóztunk, vagy a könnyed rozék megrögzött hívei voltunk, keressünk most egy könnyed, gyümölcsös bort. Fehérek közül kiváló választás ismerkedőknek egy palack Irsai Olivér, vagy Sauvignon Blanc (különösen ha újvilágit, azaz új zélandit sikerül beszereznünk). A vörösborra csábulók pedig kezdjék mondjuk portugieserrel (esetleg a villányi REDy-vel), merlot-val vagy pinot noirral az új esztendőt.
Vince-tipp! Ha biztosra mennénk, akkor most a Vince havi borcsomagjai között megtaláljuk a Vince Gálán már egyszer bizonyított borokat. Ráadásul csomagban még kedvezőbben tudjuk beszerezni a havi boradagunkat.
Jó, de hogy kerül az eper a borba?
Bontsuk fel, töltsük ki a pohárba, és illatoljuk meg. Próbáljuk felsorolni a kiszimatolt illatokat! Ha nem érzünk semmit, várjunk! A bor élő anyag, oxigénnel érintkezve lassan nyílni kezd. Vegyük kézbe a poharunkat, ezúttal amúgy „amerikaiasan”, markoljunk rá a kehelyre, melegítsük meg az italunkat. Az is lehet, hogy csak hideg, és ezért nem mutatja magát. Várjunk 10-15 percet, illatoljuk meg ismét: ha a fentebb felsorolt fajtákat választottuk, biztosan könnyen felismerünk legalább 3 ízjegyet bennük! Ha esetleg még sem történik meg az áttörés, akkor se essünk kétségbe: trenírozzuk a szaglószervünket. Ezúttal ne csak ízlelgessük, hanem szagoljuk a konyhánkban fellelhető gyümölcsöket, fűszereket: figyeljük meg, minek milyen illata van, próbáljuk memorizálni! Minél tudatosabban szagolgatunk, annál könnyebben tudjuk majd felismerni a borunk illatait.
Ha pedig ezen túl vagyunk, jöhet a kóstolás. A bor, bár szőlőből készül, számos más gyümölcsöt is fel tud mutatni, illetve tulajdonképpen a legritkábban a szőlő az, amit érzünk benne. Amit egyes amatőr laikusok borsznobságnak tekintenek, voltaképpen tudományon alapul. A legtöbb aroma, amit érzünk a borban, az észtereknek köszönhető, azaz kémiai folyamatok eredménye. Persze, ha hordóban érlelt tételt választottunk, akkor szembe kell néznünk azzal is, hogy a hordó pörköléséből, fájából adódó komponensek is fűszerezik italunkat. Jellemzően ilyen például a vanília.
Egyes illatanyagokra persze létezik kevésbé tudományos magyarázat is, vagy nevezzük nevén: hiedelem. Állítások szerint például a szőlősorok közé ültetett narancs- vagy eukaliptuszfák is befolyásolhatják, hogy mit is érzünk egy pohár borban. Ha hazait választottunk, akkor ezen véleményeken gyorsan túl lehet lépni; egy ausztrál bor esetében azonban már érdekes vizsgálódni.
Ha megvagyunk az illat- és ízjegyek vizsgálatával, összegezzünk. Vessük össze partnerünk jegyzeteivel a miénket, nézzünk utána a pincészet weboldalán feltüntetett aromáknak. Ha esetleg a leírások alapján úgy tűnik, hogy két teljesen külön pohár bort ittunk, akkor se essünk kétségbe. A borkóstolást nagyban befolyásolja például a hangulatunk is. De, még egyszer, minél többet kóstolunk tudatosan, annál profibbá válhatunk a dologban.
Vince-tipp! Minden szőlőfajtának vannak tipikus ízjegyei, amelyeket a fentebb már említett kémiai folyamatok hívnak életre. Járjunk utána, hogy melyik fajtában mi rejlik, ehhez segítség például a Wine Folly könyve.
Megfelelő kiegészítőkkel lesz tökéletes az élmény!
Nézzünk körül a szekrényben, és ha mi is azok közé tartozunk, akik olcsó, szedett-vedett fesztiválpoharakat tartunk csak otthon, áldozzunk rá, és szerezzünk be néhány minőségi darabot. A pohár története jóval túlmutat a borszakértők urizálásán. Ha kicsit utánajárunk a milyen poharat vegyek kérdéskörének, két dolgot figyelhetünk meg. Gyakorlatilag minden világfajtának, sőt, olykor bortípusnak is megvan a maga pohara. Azért van ez így, mert (ismét) az illat- és ízanyagok másként viselkednek, ha így, vagy úgy görbül a pohár. De befolyásolja az élményt a kehely, sőt, a szár vastagsága is! A másik dolog pedig, ami szemet szúr: ezek a poharak bizony időnként méregdrágák. Mintha a pohár árában benne lenne a palack (rekesz) bor ára is!
Ha olyan kezdők, amatőrök, lelkes borkedvelők vagyunk, akik nem szeretnének egy külön szekrényt fenntartani a poharaiknak, tegyük azt, amit a legtöbb, poharára valamit is adó borász. Vásároljunk univerzális poharat, ami a legtöbb szőlőfajtának és borstílusnak jól áll! Ráadásul ezek mosogatógépben is bátran moshatóak, strapabíró darabok. Persze, ha az asztalról leverjük, azt azért ezek sem élik túl.
Vince-tipp! Magazinunkban hónapról hónapra hozzuk a borvilág újdonságait, megmutatjuk a legérdekesebb történeteket, tudnivalókat az egyes bor- és párlatstílusokról. Előfizetéssel minden hónapban postázzuk a magazint.
Szerző: Kalmár Borbála
Címlapfotó: CA Creative/Unsplash
