két férfi ül egy asztalnál, előttük átlátszó poharak

Frei Tamás és Marco Cremonese kávémester

Fotó: Café Frei

A Café Frei beköltözik a magyar háztartásokba

Számos, a fogyasztókat érintő merész újítással kezdi meg a Café Frei működése második 15 évét – derült ki a zártkörű sajtóreggelin.


Sok helyen mesélt már róla Frei Tamás, de akik esetleg még nem hallották volna: a Cafe Frei története 1993-ban, a Narcos című Netflixes sorozat által is bemutatott Kolumbiában kezdődött. Tamás a Magyar Rádió megbízásából tudósított a helyi drogháborúról, majd amikor besokallt, a fővárosból, Bogotából felment kiszellőztetni a fejét a hegyekbe. Így jutott el a kávéfarmra, ami teljesen megváltoztatta a gondolkodását a kávéról. „Sűrű volt, mint a dzsungel, határozott, éles ízű, mint a drogháború, mint minden, ami azon a kontinensen szembe jön az emberrel. Igazi, kegyetlen, nem mesterkélt, bátor, vad – de mégis tudatos. Ebből lett a Cafe Frei, abból a csésze kávéból…” – írta le egy tavalyi Facebook-posztjában az élményt.

k\u00e1v\u00e9z\u00f3 belseje, el\u0151t\u00e9rben egy poh\u00e1r k\u00e1v\u00e9 \u00e9s egy szendvics

Fotó: Café Frei

Bár az első Cafe Freire még egy bő évtizedet várni kellett, a riporter innentől az ital megszállottjává vált: saját szórakoztatására pörkölőgépet vásárolt, és azon kísérletezgetett, amikor épp két kiküldetés között itthon volt. 2007-ben jutott el oda, hogy a felhalmozott élményeket egy kávézó formájában másokkal is megossza. Jövőre lesz tehát 15 éves Magyarország legnagyobb független kávézólánca, részben ez adta az apropót ahhoz a zártkörű sajtóreggelihez, ami miatt még Tamás is hazajött tengerentúli lakhelyéről, Miamiból. Mindazonáltal, mivel az eseményen jelen volt Melis Tamás pörkölőmester és Ludman Péter ízmester, akik a helyiség közepén üzemeltek be egy kapszulás kávégépet, valamint a képzeletbeli pulpituson Frei Tamás széke mellett egy másik is állt, sejteni lehetett, hogy nem csak múltidézésre hívtak az újságírókat. Pedig önmagában az is elvitte volna a hátán a programot:

ex-tévésként Tamás olyan átéléssel és érdekesen villantott epizódokat az elmúlt másfél évtizedből, hogy az ember egyből megértette, kávézóit miért nevezi inkább minden érzékszervre ható szórakoztató központoknak, mint vendéglátó egységeknek.

Felidézte, hogy mióta Marco Cremonesével, a „kávé Roger Federerjével” (aki nem tudja: ő a legnagyobb élő teniszező) dolgoznak, megduplázódott az eladott eszpresszóik mennyisége – amihez persze kellettek olyan apró trükkök is, mint például a korábbinál sokkal nagyobb tömegű csészék hadrendbe állítása, hogy a vendég ezen is érezze, itt valami komolyat, minőségit kapott. A sikersztorik mellett Tamás kendőzetlenül mesélt az olyan zsákutcákról is, mint a dublini üzletük, amit 6 hónap után bezártak, mert az íreket egyszerűen hidegen hagyta a római mogyorós, meg az itthon abszolút bestellernek számító dohánykávéjuk.

Kis kapszula, nagy lépés

egy k\u00e9z tart egy barna dobozt, amin f\u00e9nyk\u00e9p van

Az első ízesítés nélküli kapszulás Frei kávé

Fotó: Café Frei

Ezen a ponton elérkeztünk a kávészünetig, ahol a már említett kapszulás kávégép „vette át a szót”, ünnepélyesen megkóstolhattuk az első nem ízesített Frei kapszulás kávét, az „Espresso by Tamas Frei”-t. Kis kapszula a gépben, de nagy lépés a Cafe Frei stratégiájában: a cél az új termékkel (is), hogy kilépjenek a kávézó „skatulyából” és az otthonokban is jelentős szereplőkké váljanak. „Elkezdett mindenki mindennel foglalkozni, az eddig csak kávét áruló Lavazza például kávézókat nyit Olaszországban. Ha fel akarjuk venni a versenyt, nekünk is minden helyzetre kell megoldást kínálnunk, ami az esetünkben fordított utat jelent: az eddig a kávézóinkban nyújtott élményt be kell vinnünk a háztartásokba” – magyarázta Tamás.

A COVID alatt éppen az jelentette számukra a túlélést, hogy már korábban erre az útra léptek, egyre több áruházláncban megjelentek a különböző kiszerelésű szemes és kapszulás kávéikkal, hiszen a kávézóiknak otthont adó irodaházak gyakorlatilag kiürültek és az is biztos, hogy a járvány előtti szintre már sosem fog visszaállni a kihasználtságuk. Természetesen választ kaptunk arra a kérdésre is, miért eszpresszó lett az első nem ízesített kapszula. „A világban győzött az eszpresszó és a tej kombinációja. Többször jártam Szíriában, ahol elképesztő kávékultúra létezett, évszázadokig ibrikekben főzték a helyi fűszerezésű kávéikat. Ezt cserélték le egyik pillanatról a másikra, mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül eszpresszót adó kávégépekre.” Ezen a ponton egy tudományos stand up következett Tamástól a grammok, Celsius fokok és lebomló kapszulák jelentette technológiai kihívásokról, amiből azért – ezt a kóstolás alapján a jelen lévő közönség megerősítette – egy abszolút kellemes, jó minőségű eszpresszót sikerült kihozniuk. (Amit egyébként Tamás kedvenc firenzei kávézója, a Caffé Perseo ihletett.)

egy asztal fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l, rajta t\u00e1ny\u00e9rok \u00e9s cs\u00e9sz\u00e9k

Kávézóból márkává válni

Fotó: Café Frei

A COVID okozta nehézségek ellenére a kávézó hálózatuk is rendületlenül bővül, a cikk megjelenésének pillanatában 61 részben saját üzemeltetésű, részben pedig franchise-rendszerben működő Cafe Frei működik itthon és további tíz hat másik országban. Ez azonban szinte napról napra változik:

hamarosan nyílik kávézó Budapesten a Westendben és a Duna Plazában, valamint Szlovákiában Dunaszerdahelyen, de Svájcban és Németországban is rákerült már az aláírás a szerződésre a helyi partnerrel.

Nyugat-Európát Tamás ezzel együtt nehéz terepnek tartja, mint mondja, a beülős, elidőzős, sütizős kávézásra igazából az egykori Osztrák-Magyar monarchia területén vevők az emberek. Illetve még a Közel-Keleten – teszi hozzá gyorsan –, ahol miután az ember megérkezik egy városba, szeret ott kicsit megállapodni, lenyugodni, hiszen „onnan 500 kilométer hosszan minden irányba megint csak a sivatag következne”. Ennek megfelelően a szaúd-arábiai partnerük például abszolút luxuskategóriába pozícionálta a Cafe Frei kávézókat, és biztos benne, hogy komoly sikerük lesz.

Itt kapcsolódott be a beszélgetésbe a korábban említett második szék tulajdonosa, Szeles Dóra, aki mintegy fél éve vette át a cég operatív vezetését, hogy a két tulajdonos még erősebben a stratégiai építkezésre (például az új országok „beszervezésére”) koncentrálhasson. Dóra elmondta, egyik legfontosabb feladatának tartja az edukációt, hogy a magyarok a reggeli kávéjukra se csak mint egy „ébresztő alkalmatosságra” tekintsenek, hanem igényeljék ott is a minőséget. Ennek érdekében tényleg szeretnének minél több helyen jelen lenni, termékeikkel a kiskereskedelemben, kávézóikkal az ország különböző pontjain. A végcél azonban, mint a záró gondolatából kiderült, még ennél is sokkal több:

„Olyan jó lenne, ha a mindannyian büszkék lennénk a Cafe Freire és arra, hogy egy teljesen hazai vállalkozás a nulláról indulva ma már elmondhatja magáról, a nemzetközi láncokat megelőzve a legnépszerűbb kávézó hálózat Magyarországon.”