Hogy készül a sör? - VIDEÓ

Az évezredek során alig változtak a sörkészítés kellékei és lépései. A főbb állomások a folyamatban: őrlés, cefrézés, ülepítés, főzés, erjesztés, érlelés.

Megszomjaztál? Ha szereted a sört, az inyenc.hu webshopot neked találták ki: a legjobb magyar kézműves söröket rendelheted házhoz!

A legtöbb sör árpamalátából készül: az árpát 3 napig áztatják vízben, aminek következtében kicsírázik, de ami ennél is fontosabb, olyan enzimek termelődnek a szemekben, amik képesek a gabonában található keményítőt cukorrá alakítani. Miután leengedték róla a vizet és csírátlanították, az árpamalátát pörköléssel szárítják. Csak a nagy sörgyárak végzik maguk a csíráztatást, a kisebbek kész malátát szoktak vásárolni.

A főzdébe bekerülve a malátát először megőrlik, vagyis megroppantják a külső burkolatot, megkönnyítve a hozzáférést a keményítőhöz. A megtört malátát továbbvezetik a cefréző tartályba, ahol meleg vízzel keverik, ami aktiválja a már említett enzimeket, így a keményítőből cukor jön létre. A leginkább egy szitára hasonlító ülepítőben elválasztják a szilárd részeket (a törkölyt) a sörlétől. Ezt a szűrt levet vezetik tovább a komlóforraló üstbe. A komlóforraló üst hasonlít egy nagynyomású főzőedényhez, vagyis kuktához. Amikor a sörlé eléri megfelelő hőmérsékletet (gyöngyözik), akkor hozzáadják a komlót pellet formában, olykor több részletben. A komló adja a keserű ízét a sörnek, de ami ennél is fontosabb, stabilizálja, vagyis eltarthatóvá teszik.

A komlót összeforralják a sörlével, majd az egészet hűtik és átvezetik az erjesztő tartályba. A lének ekkor nagyjából 10 százalék a cukortartalma, az élesztő ezt bontja alkoholra és szén-dioxidra. Megszületett a sör, amit még szűrnek, érlelnek, majd palackoznak.