két férfi beszélget egymással, előttük átlátszó üvegek
Fotó: WhiskyNet

Ismerd meg a japán whiskyt, ami szép csendben letarolta a világot!

A whiskyk legnagyobb hazai kóstolóján bemutatkozott az itthon eddig „fekete lónak" számító Japán. Külsős szerzőnk, Török Ferenc írta le benyomásait.



Ahogy ez már lenni szokott, a párlatoké volt a főszerep a jubileumi tizedik budapesti Whisky Show-n. Minden eddiginél több kiállító, Írországtól Japánig, Skóciától Tajvanig, Németországtól Franciaországon át az USA-ig megannyi különlegesség csábította az „élet vizére" áhítozó vendégsereget. Aligha akadt valaki is, aki ne talált volna kedvére való különleges aromát.

Aki esetleg mégis eltévedt a nagy forgatagban, annak a „Párlatútlevél" segített az eligazodásban, így aztán ízlés és érdeklődés függvényében mindenki eldönthette, merre veszi az irányt. A folyékony arany vonzereje a 15. század óta mit sem csökkent, itthon a show-t szervező WhiskyNet például több mint 800 féle esszenciát forgalmaz sokak örömére. A rendezvényen a látogatók nemcsak gyakorlati „továbbképzésen" vehettek részt, de szakmai előadásokat hallgathattak a whisky világáról. Mivel idén az ír nagykövetség volt az esemény fővédnöke, így az ír whiskey-k kerültek reflektorfénybe.

Az 1800-as években még egyértelműen az ír párlat – élet vize (uisce beatha) – dominált a világpiacon a skóttal szemben. Ezt a helyzetet változtatta meg az ír függetlenségi háború, az adók bevezetése, és az éhínség. Csupán három főzde élte túl a megannyi sorscsapást. Nem csoda, hogy az ír whiskey gyártás az 1960-70-es években gyakorlatilag csődbe ment. Az új, fiatal lepárlókra évtizedeket kellett várni, de ma már több mint 40 ilyen üzemel. Vagyis nem túlzás, hogy Írországé a leggyorsabban növekvő whiskey ipar. Ennek is köszönhető, hogy kezd elmosódni a skót és az ír whiskyk közötti vélt minőségi különbség.

Úgy tűnik, az ír whisky reneszánszát éli. A skót whisky széles aromaskálája mellett az ír lágysága sokkal kiszámíthatóbb volt mindig is

– mondja Kovács Dávid Gábor, a WhiskyNet üzletfejlesztési igazgatója.

egy nagy vil\u00e1gos helyis\u00e9g fel\u00fclr\u0151l fot\u00f3zva, tele emberekkel

Fotó: WhiskyNet

A bőséges kínálatban ízlés és érdeklődés függvényében mindenki eldönthette, merre veszi az irányt. Az sem járt rosszul, aki a rumkülönlegességekkel ismerkedett. Az egyik legnépszerűbb „rövid" valamennyi stílusa –francia, brit, spanyol – képviseltette magát, és az Admiral Rodney valamint a guatemalai Zacapa jó lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk azon:

miért is ápol régóta jó kapcsolatot fogyasztóival a rum?

A karibi szigetország, St. Lucia büszkesége Rodney admirálisról kapta a nevét, akinek vezetésével az angolok 1782-ben a Szentek csatájának nevezett ütközetben fényes győzelmet arattak a franciák felett. A párlat méltó névadójához, magabiztosság, erő, teljesség jellemzi, amelyet 5-9 év közötti érlelésű párlatokból alkottak meg. A Zacapa sem marad el karibi riválisától, hiszen számtalan nemzetközi elismerés és díj mutatja kivételes „tudását", és igazolja: a Zacapa nem véletlenül került be a Nemzetközi Rum Fesztivál Híresek Csarnokába. A lepárlót 1976-ban építették, neve, a Guatemala keleti részén található Zacapa város 100 éves fennállása előtt tiszteleg.

Az itt készülő rumot egyszer préselt, sűrített „cukornádmézből" állítják elő, amely eljárás jóval ritkább, mint a széles körben alkalmazott melasz alapú rumkészítés. A párlatok érlelése egyedi – a Spanyolországban alkalmazott – sherry, solera nevű eljárással történik. Ennek lényege, hogy a tölgyfahordókat hatalmas raktárakban egymásra pakolva tárolják és mindig a legalsó sorban lévő hordó tartalmának egy részét palackozzák, a fölötte lévőből pótolva azt, így haladva egészen a legfelső hordóig. Így garantálják az állandó minőséget és ízharmóniát.

Örökös vita, hogy vízzel vagy víz nélkül fogyasszuk-e a whiskyt. A fogyasztási etikett attól is függ, milyen whisky kerül a pohárba. A lehető legjobb ízélményért nem kell több mint néhány csepp – egy kávéskanálnyi – vizet adni a whiskyhez. Ezáltal jobban érezhetők a jellegzetes, karakteres jegyek. Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a sok víz csökkenti a párlat alkoholfokát, illetve tompítja a jellegzetes harmóniát. Jó volt tapasztalni, hogy néhány pavilonnál erre is figyeltek, és egy elegáns műanyag cseppentőből egy-két csepp vizet cseppentettek a pohárba a még jobb ízhatáshoz, segítve ezzel a párlattal ismerkedőt.
egy f\u00e9rfi \u00e9s egy n\u0151 \u00e1ll a pultn\u00e1l, a n\u0151 t\u00f6lt egy \u00fcvegb\u0151l

Fotó: WhiskyNet

És ha már különlegességek: a japán whisky mindenképpen ebbe a sorba kívánkozik. A jó minőségű whiskyfőzés japán meghonosítója, Takecuru Maszataka volt, neki is köszönhető, hogy ma már japán önálló whisky régiónak számít és a világ 4. legnagyobb termelőjévé lépett elő. „Tavaly fontos döntés született japán whiskygyártói részéről – meséli Kovács Dávid Gábor. – Sok olyan lepárló működött az országban, amelyek skót alapanyagot vettek, majd Japánban érlelték a párlatot, végül japán whiskyként forgalmazták. Ezt megtiltották! Szabály határozza, melyik palackra lehet ráírni, hogy Japán whisky. Tudni lehet, melyik a japán, vagy csak Japánban érlelt, de más alapanyagból gyártott párlat. Így is nagyon erős a japán whisky ipar, amelynek a Nikka a legismertebb képviselője. Az alapító Takecuru Maszataka száz évvel ezelőtt kezdte, szüleinek szaké üzeme volt. A fiú átment a skóciai Glasgow-ba tanulmányútra, ott is maradt, elvett egy skót lányt feleségül, beiratkozott az egyetemre és elsajátította a párlatkészítés alapjait. Ő indította el a Nikka sorozatot, amelyből prémium márka lett. Olyannyira, hogy tavaly, az utolsó 17 éves Taketsuru szériáért szinte ölték egymást az emberek. A Nikka száz év tapasztalat, tradició, technológiai ismeret, felkészültség okán kimagaslik a többi japán termék közül."

A whisky show Masterclass előadásainak egyikén a Nikka whiskycsalád tagjaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A kóstolópoharakba a Nikka Taketsuru Pure Malt 43-, a Miyagikyo Single Malt 45-, a Yoichi Single Malt 45-, a Yoichi Single Malt Non-Peated és a Miyagikyo Peated Discovery került. A Yoichi Single Malt Non-Peated és a Miyagikyo Peated Discovery igazi újdonság, csak néhány hét múlva jelenik a hazai piacon. Ez utóbbi igazi felfedezés a maga aranysárga színével, a megszokottól eltérő, 48 fokos alkoholtartalmával, dinamikus egzotikus ízvilágával.

A különleges karakterhez hozzájárul a Yoichi szigetén épült lepárló, amely a skót klímához hasonló éghajlati adottságokkal büszkélkedve jól egyesíti a tőzeges, karakteres whiskys jegyeket.
fekete \u00e9s feh\u00e9r \u00fcvegek polcon \u00e9s az el\u0151t\u00e9rben egy asztalon

Fotó: WhiskyNet

Akik még tovább szerettek volna „barangolni" a Felkelő Nap országában, azok elmerülhettek a Nikka From the Barrel – egyenesen a hordóból – malátawhisky férfias, friss bourbon hordós egyéniségében, a Nikka Days és a Nikka Tailored ízvilágában. A Nikka cégnek két lepárlója van, az egyik a karakteresebb, tőzegesebb whiskyt adó Yoichi a másik a könnyedebb, gyümölcsösebb italt gyártó Miyagikyo. A Tailored palackjaiba ebből a két lepárlóból származó házasítás kerül, amely az alapkínálatból megszűnt Nikka tizenkét évest – Blended – hivatott helyettesíteni. Ízeiben a vaníliás sütik, karamell, kávébab, kakaó és szárított gyümölcsök jelennek meg, méltón idézve a közkedvelt elődöt.

Végezetül mindenképpen említést kell tenni arról az örömteli tényről, hogy már magyar whiskyből is létezik már olyan minőség, ami büszkén megmutathatja magát a whisky show-n. A közel húsz féle terméket gyártó Gemenc Distillery Kft. tíz éve foglalkozik whiskyvel, az egyharmad árpa, egyharmad kukorica és ugyanennyi zab keverékéből készülő whisky reményeik szerint hozzájárulhat egy magyar karakter kialakításához.