férfi üveget tart magasra, italt tölt belőle poharakba
Fotó: WhiskyNet

300 éve a testi hibás lovakról kapta nevét, ma a világ egyik legnépszerűbb itala

Izgalmas koktélok, varázslatos ízek, hangulatos percek, misztikus koktélok – röviden így jellemezhető mindaz, ami a negyedik Bar Show-n történt. Ám akadt még más említésre méltó is…


Amennyiben hinni lehet a krónikáknak, a koktél szó az 1700-as évek végén vált ismertté. Igaz, akkor a kurta farkú lovakat nevezték cocktailnak, jelezvén: nem telivér fajták. Italokra először az 1800-as években használták, utalva arra, hogy nem „telivérről”, de serkentő szeszes italról van szó, ami az ember fejébe száll. Összetevői egy időben rögzültek: a tömény szesz, a cukor, a víz és a fűszernövény adta ki a végeredményt. A 20. század első felében az USA-ban bevezetett szesztilalom ellensúlyozása volt a cél, így tették valamelyest fogyaszthatóvá a zugfőzdék kínálatát.

Ma már más időket élünk, és a koktélokat nem az alkohol hatásáért, hanem az ízek harmóniájának élvezetéért isszák.

Ez adta az ötletet a WhiskyNet-nek, hogy a Whisky Show után egy újabb irányt mutató lehetőséget kínáljon az ínyenceknek.

„Hiszünk a kulturált italfogyasztásban, és szeretnénk, ha a fine dining éttermek mintájára, a fine drinking kultúra is megvalósulna, bemutatva az elegáns, kulturált italozást. Egy koktél elkészítése igazi alkotás, és amikor kortyolod, először nem arra gondolsz, hogy milyen ütős a szesz hatása, hanem, hogy az ízek, zamatok milyen egységet alkotnak. Koktélt inni, nem egyenlő az alkoholizálással, az éjszakai mulatozással. Ezt sugallta ez a rendezvény is, ezért volt csak 13 órától 20 óráig nyitva a Bar Show. A látogatók azonosultak ezzel, és büszkék vagyunk arra, hogy záráskor nem láttunk dülöngélő embereket” – mondja Kovács Dávid, a WhiskyNet képviselője, az esemény egyik szervezője.

Emberek egy teremben

Fotó: WhiskyNet


Külön rangot adott a programnak, hogy miközben a vendégek, látogatók, koktélrajongók a legkülönbözőbb összeállításokat kóstolták, a RAM Colosseum nagyszínpadán a legjobb hazai bártenderek vetélkedtek a magyar bajnoki címért. A résztvevők több kategóriában adtak számot tudásukról a szigorú nemzetközi zsűrinek. Bármilyen izgalmasak voltak a színpadon történtek, a szakmai szempontoknál sokkal vonzóbb volt mindaz, ami a kiállítói standoknál várta az érdeklődőket. A délután folyamán közel 7000 koktélt kevertek és kínáltak a vendégeknek a magyar bajnokságon ugyan nem induló, de tudásukat tekintve igencsak csodálatra és irigylésre méltó szakértők. A felhasznált alapanyagok rangsorát a gin, a rum, a whisky és a vodka vezette, de fogyott pezsgőből, a konyakból vagy éppen az Unicumból is. Fontos tudni, nem az összetevők száma minősíti a koktélt, hanem az az érzés, amit végterméktől kapunk.

A népszerűségi listán előkelő helyen állt a Citadelle ginből készült koktél

a WhiskyNet standjánál, hosszú sorokban vártak a frissítő italra. A francia gin több szempontból különleges: 19 fajta gyógynövényből készül, olyan üstben párolják – nem gőzzel, hanem tűzön –, mint a konyakot és 72 óra áztatás előzi meg ezt a műveletet. A recept roppant egyszerű: Citadelle gin, olasz tonic, citromlé, jégkocka és kész a varázslat. A Beluga vodka, gyömbérsör, bazsalikom levél, citromlé, cukorszirup összeállítás is osztatlan sikert aratott, de a kávés változatra is sokan voksoltak. Ezt kóstolva valaki így sóhajtott fel: „Ezután sem kávét, sem vodkát nem vagyok hajlandó másképp inni…” Nem ez volt az egyetlen vodkás remekmű, Valenti Péter bártender erre a délutánra 15-20 féle vodkás recepttel készült.

szak\u00e1llas f\u00e9rfi t\u00f6lt egy n\u0151 pohar\u00e1ba

Fotó: WhiskyNet


Nem kevésbé népszerű a japán whisky Nikka Coffey Grain alapu, barna cukorral, szóda spriccel és némi Yuzu reszelékkel (japán citrom) megbolondított alkotás sem. „Ilyen ízbombát még nem is éreztem, de hol lehet kapni japán citromot…?” – sovárgott az egyik látogató. Sorban álltak a 15-ös pavilonnál is. Nemcsak a különlegességek miatt, hanem mert Csóka Richard bártender és társa parádés bemutatót tartott a koktélkészítés koreográfiájából. A győri Szomszéd Koktélbár képviselői hengereltek Peaches Boy nevű készítményükkel. Amikor az egyik szerencsés jelenlévő belekortyolt a 10 éves GlenDronach whisky, friss citromlé, Monin barackpüré, keserű narancs turmixba felsóhajtott:

Ez egy költemény.

Akadtak persze önálló hódítók is: ilyen volt a Templeton Rye whisky, az üzem még az amerikai szesztilalom idején tette le névjegyét. A 95 százalékban rozs alapú ital különleges, fűszeres zamatával hívta fel magára a figyelmet. A Waterford ír whisky készítői az alapanyagok organikus termesztésére esküsznek, és az organikus feldolgozást favorizálják. Több mint száz farmról választják ki az alapanyagot, a lepárlásnál figyelembe veszik az adott terület klímáját, időjárását, talaját.

F\u00e9rfi \u00e1ll egy asztaln\u00e1l poh\u00e1rral a kez\u00e9ben

Az összetett magyar bajnok, Bús Attila

Fotó: WhiskyNet


A Riserva Old Fashioned-öt kóstolva – Unicum Riserva, cukor, narancs héj szirup, jég –, megállapítom: azzal együtt, hogy általában csak 2 centiliter alkohol van bennük, rejlik valami vonzerő a koktélokban. A sok érdeklődő, no és az összetett magyar bajnoki címet ezen a délutánon elhódító Bús Atilla szavai is ezt sugallják. Mint elmondta, azért lett bártender, hogy alkotásaival örömet szerezzen az embereknek. Úgy tűnik, ez a koktélok varázsa…

Szerző: Török Ferenc