
Idill
Olcsó buborékos italból a világ legdrágábbjai közé
Isszuk egész nyáron, de vajon tényleg ismerjük-e a proseccót?
Bár sokszor hajlamosak vagyunk mindent proseccónak hívni, ami csak egy kicsit is annak látszik (azaz olasz és habzik), a proseccónak több típusát is megkülönböztetjük.
A Prosecco DOC a Veneto és Friuli-Venezia Giulia között elterülő három régiót fedi le. A piramis következő szintjén az Asolo Prosecco DOCG, illetve a Conegliano Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG található. Ez utóbbi – a hazai kereskedelemben eléggé gyakori – a Conegliano és Valdobbiadene város között húzódó szelíd domboldalakról szüretelt szőlőből készül. Ha a gyümölcs a meredek hegyoldalakról származik, amely jobban kifejezi a termőterület karakterét, és kézi szüret eredményeként kerül a palackba, akkor beszélünk Superiore Rive DOCG pezsgőkről. A hegy csúcsáról pedig a legkiválóbb (igen, a legdrágább) Valdobbiadene Superiore di Cartizze DOCG proseccók készülnek 1969 óta.
Érdekességek
A szőlőkultúrában jártasabbak gondolkodás nélkül rávágják, hogy a prosecco glera szőlőből készül, az igazság viszont az, hogy régebben glera és prosecco szőlőből készültek ezek a buborékos italok. Az utóbbi szőlőfajtának a végzete a "Prosecco eredetvédett” kifejezéssel függ össze, viszont ez nem jelenti azt, hogy más országokban nem termesztik! Sőt, Ausztráliában egészen kellemes popularitásnak örvend a proseccóból készült pezsgő, nem is kérdés, hogy megvétózták az olaszok eredetvédelmi bejegyzését.
Részben a pandémia gyorsította fel, hogy a 2020-as szüret óta pinot neróból, vagyis pinot noirból is készülhet prosecco (rozé), amely egyelőre itthon talán kevésbé elterjedt – viszont ha Olaszországba készülünk, nem árt ezzel is tisztában lenni.
Tetszett a cikk? Még több érdekességet megtudhat a VINCE Magazin aktuális lapszámából!