Rozé kisokos: így válaszd ki magadnak a nyári bort

​ALKOHOL

A rozék alkoholtartalma jellemzően mérsékeltebb, mint a vörösboroké, általában 13,5 százalék alatt van. Ebből fakadóan a száraz rozék kalóriatartalma is alacsonyabb, ezért aki vigyázni szeretne a vonalaira, inkább száraz fehérbort vagy rozét igyon, persze mértékkel.

A​NCESTRAL

Az egyik legtrendibb és egyben legrégebbi pezsgőkészítési módszert a rozék kapcsán is érdemes megemlíteni. A méthode ancestrale buborékos bor pét-nat néven is ismert (ez a pétillant naturel rövidítése, ami természetesen gyöngyözőt jelent), és készítésekor az erjedésben lévő bort palackozzák, az erjedés pedig a palackban fejeződik be, ahol szén-dioxid keletkezik.

B​ROSÉ

A rozéfogyasztók közt jellemzően több a nő, mint a férfi, kivéve az Egyesült Államokban, Oroszországban és Ausztráliában, ahol kiegyenlített a nemek aránya, míg Brazíliában főleg a férfiak kaptak rá a rozéra – őket emlegetik broséként.

CINSAULT

Provence-ban az egyik legfontosabb szőlőfajta, de a Rhône-völgyi Tavel apellációban is jellemző.

CSAVARZÁR

A rozékat többnyire friss fogyasztásra szánják, ezért a legtöbbjüket – becslések szerint több mint 90 százalékban – csavarzárral látják el, és csak kis százalék a parafa-, illetve a drága, de csinos üvegdugó.

DIVAT

A rozék nagyjából az ezredforduló után kezdték meghódítani a világot: a provence-i Wine Council kutatása szerint 2002-ről 2014-re 20 százalékkal nőtt a világ rozéfogyasztása. A tavalyi év végén az új trendeket előrejelző kritikusok szinte mindegyike a rozéfogyasztás további növekedését jósolta.

ELIZABETH

Elizabeth Gabay MW brit borszakértőt Magyarországon is többször láthattuk rozétémában előadni. A magyar gyökerekkel is rendelkező szakértő családjával Dél-Franciaországban él, és a lakhelyválasztás egyben témaválasztás is lett számára – a provence-i és más rozék egyik legelismertebb specialistája. 2018-ban jelent meg első, átfogó könyve a rozékról Rosé: Understanding the Pink Wine Revolution címmel (az Amazon.com oldalról megrendelhető). A kötetben a magyar rozék is helyet kaptak.

FROSÉ

Rozéalapú jégkása, divatos hűsítő.

​FUXLI

A 20. század elején Szekszárdon jellemző volt a kadarka első levének leengedése, hogy a maradék bor koncentráltabb legyen. Az első leengedett, sötét rózsaszín léből erjedt bort rókára emlékeztető színe miatt sváb szóval fuxlinak, fuchslinak vagy fixlinek nevezték (rókácska). A borvidék 2011-ben márkát teremtett a hagyományból, a „rókás” szekszárdi borok azóta is népszerűek. A mai fuxlik többnyire hosszabb héjon áztatással készülnek.

GARRUS

A Garrus a világ talán legdrágább rozéja, a provence-i Château d’Esclans birtok alkotása. Az öreg tőkékről szüretelt, grenache és rolle szőlő borát 600 literes fahordóban erjesztik, majd kéthetenkénti batonnage-zsal, azaz seprőfelkeveréssel érlelik. A krémes textúrájú bor különösen sokrétegű és komplex, lecsengése hosszú – nem csoda, hogy James Suckling amerikai szakértő a valaha volt legjobb rozénak kiáltotta ki a Garrus első, 2006-os évjáratát. A bor azóta is töretlenül komoly elismeréseket vív ki minden évjáratával.

GRENACHE

A világ hetedik legnagyobb mennyiségben termelt kékszőlője összesen 163 ezer hektár termőterülettel. A rozékészítés szempontjából különösen fontos Provence-ban, a Rhône-völgyi Tavel AOC-ban, de Spanyolországban is, ahol garnacha néven ismert. Jól bírja a forró, száraz klímát, ezért sokan a klímaváltozás miatt is fontos szőlőfajtának tartják.

HÉJON ÁZTATÁS

A rozékészítésnél a kékszőlő héjának a musttal való érintkezése, és főleg annak időtartama kulcsfontosságú. Egyes szőlőfajtáknál elég néhány óra, hogy kialakuljon a szép rozészín, míg más fajtáknál a héjon áztatás 12–24 óra, de akár 48 óra is lehet.

INTENZITÁS

Minden bor egyik legfontosabb fokmérője, hiszen azért vásárolunk bort, mert élvezni akarjuk illatát, tobzódni szeretnénk a zamatokban. Az intenzitásskálán alighanem a rozék közelítik meg leginkább a maximumot mind színben, mind illatban és ízben. Ragyogó rózsaszín a barackszíntől a mályváig, illatbomba eperrel, málnával, hibiszkusszal, csipkebogyóval – és még ezer gyümölccsel –, amelyek jó esetben az ízben is visszaköszönnek. Az igazán jó rozék esetében az ízintenzitás nem marad alább a színnél és a csábító illatnál.

JELLY

A rozéőrület csalhatatlan jele, hogy mindenféle termékeket készítenek rozéból vagy rozéra emlékeztető ízzel – ilyen a rozéízű gumicukor, amely egy csapásra siker lett. Egy New York-i édességüzlet találta fel 2018-ban, a provence-i Whispering Angel nevű rozéból készül (akárcsak a fent említett Garrus, ez is a Château d’Esclans birtok rozéja), és debütálása után pillanatok alatt 500 főre duzzadt a várólistája. A rose jelly pedig eredendően rózsasziromból készült zselédesszert, azonban a rozé térhódításával a rózsát egyre inkább a rozé váltotta fel.

KIRÁLY

Itthon rozékirályként Dúzsi Tamás szekszárdi bortermelőt szokták emlegetni, nem véletlenül: Dúzsi egész munkásságát a rozé presztízsének emelésére szánta és kétségtelenül nála a legszélesebb a rozépaletta. Újdonság a pincészet 25 éves fennállása alkalmából piacra bocsátott Cabernet Franc Super Prémium 2017-es rozé, amelyben még botrytises jegyek is vannak és fahordós érlelést is kapott.

​LAZAC

Régebben a lazac a hagymahéjjal együtt gyakori szereplője volt a rozé színét meghatározó leírásoknak, azonban néhány éve változott a szókészlet, és olyan kifejezések vették át helyüket, mint a rózsaszirom vagy a barackvirág.

MATEUS

Az egyik legrégebbi rozémárka, 1942-től készítik Portugáliában. Félszáraz és enyhén szénsavas, zamatos; jól behűtve még a cukrot ellenzőknek is jólesik. Kiváló aperitif, tenger gyümölcsei mellé is ajánlják, illetve cukortartalma okán pikáns ázsiai ételek mellé is érdemes kipróbálni.

NÉRÓ

Hazai keresztezésű rezisztens szőlőfajta – a rezisztens annyit tesz, hogy a legtöbb szőlőbetegséggel szemben ellenálló, ezért permetezés nélkül is szépen beérik. A szekszárdi Eszterbauer, a kunsági Frittmann és Szentpéteri, és a hajós–bajai Koch borászatok mind szép sikereket értek el az elmúlt években ezzel a fajtával.

OXIDÁCIÓ

A rozé nagy ellensége, ugyanis a rozék legfőbb erénye éppen a frissesség, üde gyümölcsösség, így az oxidált rozé elveszti élvezeti értékeit. Oxidatív módon, azaz hordós érleléssel jó rozét készíteni komoly művészet, nagy odafigyelés szükséges hozzá.

PROVENCE

A rozévilág közepe, a legtöbb rozét adó borvidék. A dél-francia Provence rozéit a nyaralók tették sikeressé, akik hazatérésük után a szürke hétköznapokat a nyaralást idéző rozékkal varázsolták színesebbé. A termelők hamar rájöttek, hogy ezek a fogyasztók nem különösebben szofisztikált borértők, nem bajlódnak a borászatok nevével, viszont egy-egy különleges, már-már parfümöspalack szépségű borosüveg megmarad a memóriájukban – így indult a provence-i rozépalackok ma is tartó szépségversenye.

QUOTES

A boros idézeteknek (az idézet angolul quote) se szeri, se száma, és a rozéfogyasztással egyenes arányban nő a rozés bölcsességek száma is. „A boldogságot nem lehet megvenni, de a rozét igen, ami elég közel áll hozzá...” „A világ szebb rozéspoháron keresztül.” „Rozézzuk el a napot!” „A pink nemcsak egy szín, hanem attitűd.” Ez utóbbi az amerikai popénekesnő Miley Cyrusnak köszönhető, a többi ismeretlen bölcselkedő műve és mára mémmé vált.

REDUKTÍV

A legtöbb rozé reduktív eljárással készül, acéltartályban, oxigéntől elzártan. Akadnak azonban hordós érlelésű rozék, ráadásul a pezsgők között is találunk ilyet. Champagne-ban a patinás Krug pezsgőház az összes champagne alapborát hordóban érleli.

SAIGNÉE

A saignée francia szó annyit tesz, hogy kivéreztetett, vagyis a frissen zúzott kékszőlő első levét szabadon leengedik, elsősorban azért, hogy a megmaradó lé koncentráltabb, tartalmasabb legyen. A leengedett lé a tipikus rozéknál sötétebb rózsaszínű, kifejezetten ízgazdag és karakteres – ennek oka pedig az, hogy míg a rozék többségéhez a teljes érettség előtt szedik a szőlőt, hogy minél ropogósabb, frissebb legyen, addig a saignée egy vörösbor mellékterméke, tehát az alapanyaga jellemzően érettebb. A saignée a rozéknak mindössze 10 százalékát teszi ki világszerte. Így készül például a Champagne Roederer Cristal Roséja.

SILLER

Sváb eredetű borstílus, amely eredetileg kék- és fehérszőlő együtt szüretelésével készült. Ma már a bortörvény ezt nem engedi, ezért többnyire héjon áztatással készül, azonban a héj hosszabb ideig érintkezik a musttal, így a siller színe a rozéknál sötétebb, íze markánsabb. A szekszárdi Fuxli (lásd az F betűnél) is idetartozik.

SZÜRKEBARÁT

Ez az a szőlőfajta, amelynek héja gyakran rózsaszínes árnyalatú lesz, így a bevezetőben említett felvetés ebben az esetben nem ostobaság: a héjon áztatott szürkebarát sokszor rozéra emlékeztető színt kap. Maga a bor azonban nem rozé, csak egy sötétebb fehérbor, magyarul leginkább a „pirkadt” kifejezéssel írhatjuk le árnyalatát.

TAVEL

A francia Rhône-völgyi Tavel a világ legrégebbi rozéja, már XIV. Lajos is nagy kedvelője volt, és a híres francia író, Balzac is lelkesen fogyasztotta. A Tavel rozé mindig száraz, de a szőlőfajtáknak köszönhetően telt, és van egy édeskés jellege is, ezért nagyon hidegen fogyasztják. Főleg grenache szőlőből készül, de kerülhet még bele cinsault, picpoul, bourboulenc, clairette, mourvèdre, syrah, carignan és calitor noir.

ÚJRAHASZNOSÍTÁS

Egyre többet cikkeznek arról, hogy az üvegpalack nem a leginkább környezetbarát csomagolási forma – súlya miatt nagy a szállítási környezetterhelése, és az előállítása is sok energiát igényel, akárcsak az újrahasznosítása. Ezzel szemben az alumíniumdoboz könnyű és végtelenszer újrahasznosítható, viszonylag kis költséggel. Az USA-ban egyre több az aludobozos minőségi bor, a divathullámot a filmrendező és kaliforniai borbirtokos, Coppola indította el, mikor a lányáról elnevezett Sofia rozét sikkes aludobozba csomagolta az évezred elején.

VILLÁNY

A budapesti Rosalia Fesztivál mellett Villányban van a legjelentősebb hazai rozéünnep. Minden júniusban rózsaszínbe öltözik a mediterrán borvidék, mindenki hűs rozét kortyol, az egyik legfontosabb esemény pedig a RozéMaraton, amely egy jelmezes, nem túl megerőltető (3 kilométer) jelmezes futóverseny, ahol a zsűri a legleleményesebb kosztümöket díjazza.

​X GENERÁCIÓ

A ma 37–52 éves X generáció továbbra is meghatározó borvásárlás tekintetében. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint (Wine Analytics Report) ez a generáció költi a legtöbbet borra – nem elhanyagolandó adat a borászatok marketingesei számára –, így náluk a magasabb árú, klasszikus csomagolású rozék a nyerők.

​Y ÉS Z GENERÁCIÓ

A közös néven millenniumi nemzedékként emlegetett generáció (21–36 évesek) képviselői ugyan az összes borvásárlásnál még elmaradnak szüleiktől, a rozék kapcsán már ők a dominánsak: a fent említett amerikai kutatás szerint a millenniumi generáció 24 százalékkal nagyobb eséllyel választ rozét, mint az összes többi generáció.

Szerző: Németh Ágnes