Hódít az IGA, az italok Frankensteinje
A gyártók szerint a jövevény új fejezetet nyit az italok történetében.
Az innováció már a kezdetek óta átjárja a sörök világát. Az erjesztett gabonából készült italt szinte a „feltalálása” óta újítják meg különböző eljárásokkal, fűszerekkel. A tudomány segítségével mára számos élesztőtörzset különböztetünk meg és még a sörfőzés folyamata is egyszerűbbé vált. A mezőgazdaságnak is nagy szerepe van az emberek egyik legjobban kedvelt alkoholos italának történetében. Az ágazat fejlődésével folyamatosan újabb és újabb termések versenyeznek azért, hogy a fogyasztók minél érdekesebb söröket tudjanak poharaikba tölteni – olvasható a wineenthusiast legújabb cikkében.
A sörfőzők minden egyes új fejlesztéssel külön kategóriákat és stílusokat hoztak létre, a legfrissebbnek köszönhetően pedig megszületett az Italian Grape Ale (IGA), azaz az olasz szőlő ale. „Az IGA nem pusztán egy stílus, több annál” – idézi a már említett cikk Agostino Ariolit, az olasz Birrificio Italiano alapítóját és sörfőzőjét. „A kategória maga olyan széles, hogy gyakorlatilag egy egész fejezetet tesz ki a sörfőzés elméletében.”
Bor vagy sör? Mindkettő
A fejezetet igazából 2006-ban kezdték el megírni. A Birrificio Barley és a Birrificio Montegioco sörfőzői ekkor kezdtek kísérletezni azzal, hogy helyi szőlőfajtákat adjanak a sörreceptekhez. Tették mindezt azért, hogy belecsempésszék a sörökbe ízvilágát. Arra, hogy mégis milyen szőlők adhatók a sörhöz, létezik egy laza előírási rendszer. Ez az ízeket és az aromákat figyelembe véve tesz javaslatot bizonyos szőlőfajták használatára.
Nem teljesen újkeletű ötlet a sör és a bor kombinálása, amit oenosörnek, vagy sör-bor hibridnek is neveznek. Az utóbbi évtizedben egyre több kísérletező kedvű kézműves főzde ad főzés közben szőlőt, mustot vagy éppen törkölyt a sörhöz, létrehozva az alkoholos italok „Frankensteinjét”. (Megjegyzés: az elnevezés persze nem helytálló, hiszen Mary Shelley művében a szörnyet megalkotó férfit hívják Victor Frankensteinnek. A köznyelv azonban általában a szörnyet azonosítja ezzel a névvel.)
Az IGA különlegessége, hogy kifejezetten olasz, helyi szőlőfajtákkal dolgoznak, hogy tényleg egy csak a régióra jellemző karaktert hozzanak létre. Az IGA söröket készítő mesterek emellett jelenleg is többféle ízvariációval kísérleteznek, melyek között szokatlan és hagyományos párosítások is felbukkannak.
A piacon egyébként már elérhető pár IGA sör, az egyik ilyen a Marzarimen, A palackozás előtt hordóban érlelt, spontán erjesztéssel készített 7,5 százalékos, rubinvörös sört a marzemino szőlőfajta mustjával vegyítették.
Egy másik ilyen az I’m -nak keresztelt ital, mely kreatív nevét a hozzá felhasznált Incrocio Manzoni szőlőkről kapta. Hogy teljesen legyen a névmátrix: az Incrocio Manzonit Luigi Manzoni olasz szőlőnemesítőről nevezték el, aki a rizling és a pinot blanc keresztezésével az 1930-as években megalkotta a szőlőfajtát. Az alacsony hőmérsékleten, rozsdamentes acélhordóban érlelt sörhöz lager élesztőt használnak. A szőlőfajta, amit használnak, Arioli elmondása szerint egyáltalán nem számít annyira népszerűnek az országban. Viszont tipikusan olasz és az ő fejlesztő csapata kifejezetten izgalmasnak találta.
Arioli szerint az IGA úgyis arról szól, hogy megreformálja az olasz sörök világát. Mint mondja, a szőlő hozzáadásával pedig egy igazán érdekes, minőségi olasz terméket képesek előállítani.
Címlapfotó: monica di loxley / Unsplash
