két férfi ül egy asztalnál és átlátszó talpas poharat tart a kezében
Fotó: Jekken Péter

A kézműves sörök tesztjén nagyon sok új dolgot tanultunk a sörről

Ha tényleg tudni szeretnéd, hogy egy sör jó minőségű-e, neked is úgy kell kóstolnod, mint egy profinak. Ez viszont egyszerűbb, mint gondolnád.



Magyarországon még javában tart a 2000-es években elindult sörforradalom. Rengetegen kezdenek most is sörfőzésbe, ha máshogy nem megy, legalább gerillaként, a tőlünk nyugatra „feltalált” újdonságok kis késéssel, de mindig elérnek hozzánk is és vannak nagyon jó magyar kezdeményezések is.

A novemberben indult, egyéb finomságok mellett hazai söröket forgalmazó inyenc.hu kézműves piactér, valamint a VINCE a hazai kínálat bemutatásának céljával és a fogyasztók eligazodását segítendő, szervezett egy kisüzemi sörtesztet elismert hazai szakemberek bemutatásával.

Ez a sörteszt bizonyos tekintetben kettős premier volt.

Egyrészt ilyen széles merítésből kevés hazai sörteszt dolgozott eddig, másrészt bár a VINCE Magazinban szerepeltek már sörök, ilyen nagyszabású, nemzetközi szabvány szerint zajló összehasonlításukra még nem került sor az alapvetően boros újságban.

Megkóstolnád a tesztelt söröket? Rendeld meg őket az inyenc.hu kézműves piactéren!

egy szak\u00e1llas f\u00e9rfi t\u00e1lc\u00e1t tart a kez\u00e9ben, rajta talpas \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 poharakban s\u00e1rga folyad\u00e9k

Fotó: Jekken Péter

Az említett boros háttér, a több száz eddig lebonyolított borteszten szerzett tapasztalat jól jött, kiderült ugyanis, hogy a bortesztek nagyon sokban hasonlítanak a sörtesztekre. (Persze azért a Beerporn.hu alapító Knap Gábor közreműködése is nélkülözhetetlennek bizonyult.) Kezdve a temperált, zavaró szagoktól mentes helyszín kiválasztásától (a szervezők biztosra mentek, hiszen a KEG Sörművház a sörkóstolásra lett kitalálva), a kóstolás közben fogyasztott, szintén neutrális falatkákig a körülmények nagyon hasonlítanak a borversenyeken megszokottakhoz. Akárcsak a sörök szigorú kóstolási sorrendje: ahogy a boroknál a száraztól az édes felé haladnak a bírálók, úgy a söröknél az egyszerűbb, kevésbé komlós tételektől a komplexebb, intenzívebbek felé.

egy f\u00e9rfi \u00e9s egy n\u0151 \u00fcl egy asztaln\u00e1l, m\u00f6g\u00f6tt\u00fck t\u00e9glafal, el\u0151tt\u00fck ed\u00e9nyek

Fotó: Jekken Péter

A VINCE és inyenc.hu sörtesztje három kategóriában lett meghirdetve: lager, a legújabb világsztár, a Gose (a nevekre kattintva elolvashatod, mi micsoda) és a New England IPA – intenzitásuknál, komlósságuknál fogva ebben a sorrendben lettek lekóstolva. A nagyjából három tucat nevezett hazai kézműves tételt két bizottság kóstolta le.

Itt ugyanis van egy nagy különbség a borhoz képest:

a sörösök esküsznek rá, hogy úgy tudnak megalapozottan ítélkezni, ha több kortyot le is nyelnek (a borosok szerint elég kicsit „gargalizálni”), ezért ők mérvadó versenyeken naponta legfeljebb 15-20 tételt értékelnek.

A sörösök a BJCP (Beer Judge Certification – Sörbírálati Minősítési Program) nemzetközileg elfogadott 50 pontos rendszere szerint pontoznak, ezt használták a zsűritagok a VINCE és inyenc.hu tesztjén is. Természetesen ezt utóbb átkonvertáltuk a VINCE közönsége által már megszokott 20 pontos rendszerre, a kategóriák is e szerint lettek kialakítva (18 pont fölött 5 csillag és kiemelkedő minősítés, 16 pont fölött 4 csillag és kiváló minősítés, 14 pont fölött 3 csillag és jó minősítés).

Az 50 pontos rendszer az alábbiak szerint áll össze

  • Illat (komló, élesztő és egyéb illatanyagok) – 12 pont
  • Megjelenés (szín, tisztaság, hab) – 3 pont
  • Íz (komló, erjedés mellékterméke, útóíz, egyensúly, egyéb ízkomponensek) – 20 pont
  • Kortyérzet (testesség, szénsavtartalom, alkohol-melegség, krémesség) – 5 pont
  • Összbenyomás (vélemény, tanácsok, javaslatok a sörfőző számára) – 10 pont
k\u00e9t f\u00e9rfi \u00fcl egy helyis\u00e9gben az asztaln\u00e1l, kez\u00fckben \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 poh\u00e1r, benne piros folyad\u00e9k

Fotó: Jekken Péter

13 pont a minimum adható, ennyit kapnak (illendőségből) a hibás sörök. Hibának számít, ha a sör szaga körömlakk-lemosóra emlékeztet, ha melegíti a garatot az alkohol, ha megsavanyodott, megecetesedett, oxidációtól fáradt benyomást kelt, ha záptojásra emlékeztető kénes szaga van.

Az elmélet után lássuk, hogy zajlik mindez a gyakorlatban. Miután a zsűritagok elfoglalták helyüket a KEG Sörművház asztalai mellett, érkezett először az úgynevezett belövő sör, egy semlegesebb lager, aminek segítségével „összehangolták az ízlelőbimbókat” (átbeszélték, ki hány pontot adna és megbizonyosodtak róla, hogy az egyes tulajdonságokat mindenki ugyanolyan szempontok szerint bírálja el). Érdekes volt megfigyelni, hogy a bírák a felszolgált sört először a kehelynél fogva melegítették. Bár a világos söröket általában 5-8 fokon csapolják (az üvegek, dobozok hűtőházban voltak egészen a teszt kezdetéig), az aromák inkább 8-12 fokon kezdenek kibontakozni. Legtöbben ehhez még pörgették is a poharat és figyelték, hogyan változik a hab, mennyire esik szét és kenődik fel a pohár falára. A lagerek kóstolása közben azt is megtudtuk, hogy ez a kategória a sörök rozé borának is tekinthető.

A lager sörökben kevesebb az ízkomponens, ezért még ha tökéletesen elkészített, akkor is gyengébben szerepel, mint egy komplexebb stílus képviselője

– jött a magyarázat az alacsonyabb pontszámok bediktálása közben. Egyszerűbb műfaj ide vagy oda, pár erjesztési hibás, fáradt, „döglött” tétel itt is becsúszott.

Megkóstolnád a tesztelt söröket? Rendeld meg őket az inyenc.hu kézműves piactéren!

egy szak\u00e1llas f\u00e9rfi egy helyis\u00e9gben \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 poharat tart maga el\u00e9

Fotó: Jekken Péter

Látványosan jobban szerepelt az utána következő Gose kategória, de nemcsak az élvezkedés miatt tartott tovább ez az etap. A zsűritagok egyetértettek abban, „ez a stílus a gazdag aromatikájával jóval több elmélkedést igényel”. Igaz, némely tételeknél kicsit túltolták a komplexitást és a gyümölcsösség inkább már tolakodó parfümösségbe, a savanyúság, túlzott fanyarságba csapott át.

A konkrét eredmények későbbi cikkben érkeznek, elöljáróban azonban annyit elárulhatunk, ezek a sörök kapták az egész mezőnyben a legmagasabb pontszámot.

A NEIPA sörök előtt egyértelműen jobban fogytak az asztalokra kitett fehérkenyér karikák, többen is elmondták, hogy „át kell állítani az ízlelőbimbókat” a savanyú és az erősen komlós sörök közötti rövid szünetben. Az is kiderült a kóstolás során, hogy a NEIPÁ-knál és úgy általában a komlóhangsúlyos söröknél számít a legjobban a megfelelő tárolás, melegben, világosban ugyanis nagyon gyorsan veszítenek az aromáikból. Ez egy újabb tanulság a hétköznapokra: ilyen söröket ott vegyünk, ahol a palackok ellenőrizhetően jó körülmények között várták a vásárlókat.

Hogy kik voltak a zsűritagok és ők hogyan vélekednek a teszt alapján a hazai kézműves sörök minőségéről, és melyik tételek szerepeltek a legjobban, az a napokban megjelenő következő cikkekből fog kiderülni. Maradj addig is velünk!