A zálog jövője

Idén 746. éve léteznek. Alapításuk óta megszakítás nélkül! Két területen vannak birtokaik, ami esetükben két borvidékhez való tartozást jelent. Pár éve úgy döntöttek, hogy alapjaiban újítják meg borászatukat. Megnéztük, hol tart ebben a folyamatban a Veszprémi Érseki Pincészet.

Mindszentkállán, a Püspökdomb tövében, a Veszprémi Érseki Pincészet szőlőjében találkozunk Benesch Antal főborásszal, aki rögtön valódi alázattal kéri, hogy csak borászként nevezzük meg. Pedig a Veszprémi Érsekség főpásztora, Dr. Udvardy György mintegy két esztendeje arra kérte fel, hogy leheljen új életet a főegyházmegye pincészetébe. Míg a szépséges domb lankáin haladunk, az indulásáról kérdezem, meg arról, pontosan kik is hatottak rá.

Mesterek és tanulmányok

„Szülői indíttatásra vendéglátást tanultam: szakács, cukrász, diétás cukrász lettem. Aztán borvacsorákkal, borkóstoltatással foglalkoztunk családi vállalkozásban. Nálunk a bornak központi szerepe volt az otthoni rendezvényeken. A régi nagy generáció borászai jártak fel akkoriban Budapestre, ahogy mi is sok pincészetet meglátogattunk. Megfogott ez a világ: jelentkeztem a Kertészeti Egyetem szőlész-borász szakára. Ottani legfontosabb tanáraim: Nyitrainé dr. Sárdy Diána és dr. Lukácsy György. Közben besegítettem rendezvényszervezésben Kézdy Dánielnek, aki bemutatta nekem Szilágyi Lászlót, akinél Tokaj-Hegyalján megszereztem az inspirációt a diplomamunkámhoz, melyben azt vizsgáltam, mitől sós vulkanikus területen a bor” ‒ meséli Benesch Antal. Ám az igazi csillogás a szemében a folytatás kapcsán jelenik meg: „végül olyan magyar pincészethez szerettem volna eljutni, ami mérvadó, aminek a borásza szintén legendás elődtől, elődöktől tanult, így esett a választásom Pannonhalmára és Liptai Zsoltra (akinek a hazai borász aranycsapat egy részét kitanító Gál Tibor volt a mestere). Liptai Zsolt és csapata mutatta meg nekem, hogy mi a borászkodás popszakmája. Ott jöttem rá, hogy nekem borásznak kell lennem. Vonzott a kihívás, hogy az egész évet végigdolgozom, nem tudva, hogy minden aszerint alakul-e ahogy terveztem. Mert bizony sokmindentől függ, mi kerül végül a palackba. Ilyen az időjárási kitettség. Van, hogy esik, aztán meg napokig nem. Olyan is előfordulhat, hogy végig kell csinálni egy öt hónapos vegetációs időszakot, ami csupa küzdelem, majd jön egy pillanat, amikor azt mondom, na, most jó leszedni, most lesz belőle igazi bor, amely a legvégén majd a fogyasztókat elvarázsolja. A pályámra, a gondolkodásomra nagy hatással van, amit Liptai Zsolt mellett tanultam.”

Amikor elérjük a domb meredélyének tövét, és megpillantjuk a távolban a nagy tó csillogó vizét, azt is elmondja a borász, hogy ezután mégis Új-Zélandra ment, mert (a rajnai rizling mellett) a sauvignon blanc a nagy fajtakedvence (ez utóbbi esetében szeretné meg- vagy újrafogalmazni a magyar változatát), és még tanulni akart. S hogy ott, a Villa Mariánál, ahol öt hét volt a szüret, igazán hatalmas léptékekkel szembesülve értette meg igazán a rendszerezést, a tisztaság jelentőségét, a szüret felépítését. Ezután a burgenlandi Weingut Esterházy következett (rövid kitekintéssel a Domäne Wachaura), ahol az ottani fajták tanulmányozása igyekezett sokat kóstolni is. „Aztán a Szent Görgy-hegyen álltam munkába, így ismerkedtem meg a Balaton-felvidék fehér fajtáival, és szerettem meg a helyszínt. Ott ért Liptai Zsolt (akivel folyamatosan tartottam a kapcsolatot) telefonhívása, hogy egy patinás birtok felépítéséhez keresnek szakembert” ‒ mondja visszaemlékezve Benesch Antal.

Különleges adottságok és komoly tervek

Felmászunk a meredélyen. Hihetetlen a látvány. Az összes jelentős balatoni tanúhegy látható idefentről. „2021 volt a projektév, akkor még Veszprémi Érsekségi Pincészet voltunk (a pannonhalmi mellett a másik egyházi kézben lévő). Két különböző terroirt kellett megismernem: ahol állunk, Mindszentkálla 3 hektárnyi területtel a Balaton-felvidéki borvidék, míg a 40 kilométerre fekvő Felsőörs szintén 3 hektárnyival a Balatonfüred-Csopaki borvidék része. Felsőörsön egy rendkívül agyagos, lösszel tarkított felső réteg, vörös permi homokkő és márga jellemzi a talajt. Itt a Püspökdombon (hivatalos nevén az Öreghegy-dűlőben), a nagy tanúhegyek ölelésében a vulkanikus múlt hatására egyfajta különleges kőzetorgia jött létre: bazalt, permi vörös homokkő, márga, andezit, bazalttufa, pannon homok, ráadásul parcellánként változó talajösszetételi arányban! És itt még (amit eddig Magyarországon csupán egyetlen helyen, Tokaj-Hegyalján, egy tolcsvai dűlőben láttam, illetve külföldön legutóbb Champagne-ban) zsírkrétaszerű mészpasztafoltok (amik pezsgő készítésére kiválóak volnának) is vannak a földben!” ‒ lelkendezik a borász.

„Hogy miként is tud együttdolgozni a két terület, illetve hogy mi miként gondolkodunk a balatoni bor fogalmáról: ezt kellett és kell megértenünk. Dr. Udvardy György érsek atya hitvallása, amely eredetileg a veszprémi Gizella-kápolna egyik kőtábláján olvasható 1938 óta ‒ »Őseink hite a jövő reménye.« ‒ jól szimbolizálja a kezdeti koncepciót. Megfogalmazta, hogy itt tartunk most, van egy vázlat, az a lényeg, hogy ez fölépüljön, hogy nagyot álmodjunk, de gazdaságilag rentábilis legyen a dolog, és hogy mutassuk meg, hogy ezt az ősi területet 21. századi köntösbe tudjuk csomagolni, de úgy, hogy az érsekség borainak legyen egy meditatív pasztorációs üzenete. A fajtaszerkezetet, a borportfóliót, a stílust, a kinézetet rám bízta, csak jó borokat szeretett volna, amikkel végre piacra lehet lépni, hogy legyen egy második egyházi borászat hazánkban. ‒ Tízéves tervben gondolkodom. Az elmúlt két év a pontos koncepció megfogalmazását, a területek rendbe szedésének kezdetét jelentette. Még bérfeldolgozásban vagyunk. Az első körben mindkét területünk felújítása, a szőlők újratelepítése a cél. Ezt itt, Mindszentkállán 2024-ben befejezzük. Valamint szeretnénk itt kialakítani egy borteraszt, kiépítve hozzá a hajdani lépcsőket. Az egész gondolkodásunkat átható fenntarthatóság jegyében ide nem engedünk majd fel autóforgalmat. Legyen ez a pár száz méter gyalogosan megtéve, hogy a domb tetejére érve csodálhassuk a minket körülölelő látványt egy jó borral a kezünkben, és el tudjunk mélyedni, belegondoljunk, kik is vagyunk, s így valódi élményt éljünk át. Olyan borokat szeretnék alkotni, amelyektől, ahogy ettől a helytől, pozitív értelemben kicsit megszűnik a világ. Felsőörsön 2025-ben végzünk a terület felújításával, hosszú távú tervünk, hogy ott legyen majd az új pincénk. A 3-3 hektárunkat  bővíteni szándékozunk, miként a jelenlegi termelésünket is a többszörösére szeretnénk növelni. Borászatunk harmadik pilléreként pedig a veszprémi Érseki Palota alatti pincében szeretnénk kialakítani egy vendéglátóegységet. Szőlészet és borászat terén számunkra elengedhetetlen a víz és a környezet védelme. Gyomirtót nem használunk, kevesebb rovarölő szerrel dolgozunk, összegyűjtött esővízzel permetezünk, méhkaptárokat tervezünk telepíteni, virágokat, gyümölcsfákat fogunk ültetni. Fontos lesz számunkra a digitalizáció (a pincében majd teljes mértékben), drónpermetezést szeretnénk megvalósítani, 80%-ban napenergiával szeretnénk dolgozni. Öntözőrendszert is ki fogunk alakítani. Nem használunk nehezített üveget, címkéink 40%-ban újrahasznosított papírból készülnek. És csak csavarzárral dolgozunk.”

Stílus, fajták, típusok és jelentések a Veszprémi Érseki Pincészet falai között

Szinte megelevenedik körülöttünk a jövő, ahogy egy-egy pohár borral a kezünkben, a távolba bámulva beszélgetünk tovább a delelő nap fényében. Benesch Antal lendületéből érezhető, hogy meg fogja, meg tudja valósítani, amire felkérték. Szavaiból sugárzik a hit: „Arculat terén az (volt) a cél, hogy egyáltalán ne hasonlítson a pannonhalmihoz, ne is keverjenek össze minket, és meg tudjuk mutatni, hogy mi egy balatoni borászat vagyunk egyházi kereteken belül. Újvilági stílusban, újvilági fajtákkal akarunk foglalkozni, és az olaszrizlinggel. Fő fajtánk fehérben a sauvignon blanc és a rajnai rizling lesz, mellette lesz tehát olaszrizling, később albariño, viognier, chardonnay szerepel a gondolatainkban. Vörösben a kékfrankos és a cabernet sauvignon, később valószínűleg pinot noir, syrah, cabernet franc, grenache, monastrell, esetleg tempranillo, sangiovese. Három borcsaládot alakítunk ki: tíz bor, 3-4-3-as felosztásban. A belépő szint, a VESPRIM INFULA mutatja be a két borvidékünket. A latin infula szó ’püspöksüveg’-et jelent. Fehér (ezt tartjuk a saját miseborunknak), rozé és vörös. Az egyik terület vulkanikusságát és sósságát kívánjuk érzékeltetni együtt a másik terület tipikusan balatoni terroiros jellegével. Legyen játékos, friss, üde, gyümölcsös, de karakteres! A középső szint a MANDORLA. A latin eredetű olasz mandorla szó jelentése ’mandula alakú dicsfény’. A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban a főtemplom védőszentjét, Szent Mihályt ábrázoló ólomüveg ablakon maga a szent ilyen éteri fényben jelenik meg. Első körben szeretnénk a fajtáinkkal játszani, azokat megmutatni, nem pedig házasításokat. Ezért itt lesz egy rajnai rizling, egy sauvignon blanc, egy olaszrizling és egy pinot noir. Címkéink terén is az egyediségre törekedtünk. Hagyomány és modernitás egysége jellemzi őket. Az Infulákon puttók, a Mandorlákon emberi alakok láthatóak az említett dicsfényben. A négyzetes-téglalapos kiemelések domborúak, és ki-kihangsúlyozzák fel-felnagyítva az alakok egyes részleteit. Később évről évre az érsekséghez kötődő feljegyzések, pecsétek részleteit szeretnénk majd ezen négyszögekbe belerejteni. A felső szint pedig a letisztult címkéjű 1277, mely ősi mivoltunkra utal, arra, hogy azóta, 746 éve működünk, és ezt az alapítási évszámot jegyezze meg mindenki. Ebben a kategóriában  érvényesül majd talán leginkább borászati alapvetésem, mely szerint egészséges, minőségi alapanyagból lehet minőségi bort készíteni. Ezen a szinten lesz egy rajnai rizling, egy sauvignon blanc és egy vörös cuvée, de közülük bármelyik csakis akkor készül el, ha megfelel annak a nagyon magas minőségnek, amit esetükben célul tűztünk ki.”

A Veszprémi Érseki Pincészet borai megvásárolhatók a Bortársaságnál.

(támogatott tartalom)
Szerző: Lesovics István
Fotók: Dancsecs Ferenc