három átlátszó pohár, kettőben barna folyadék, egy férfi kéz éppen tölt a harmadikba

Vince Díj párlat / pálinka kategória

Fotó: 5PH / Shutterstock

Barack vagy a szőlő? Szavazz a legjobb pálinkájára és nyerj!

A Kárpát-medence különleges adottságokkal rendelkezik, már Plinius római író is „gyümölcstermő Pannóniának" nevezte el ezt a területet. Pálinkának kizárólag a 100% magyar gyümölcsből készült párlatot lehet nevezni - természetesen itt a helye a Vince Díj kategóriái között.



A Vince Díj egy olyan egyedülálló kezdeményezés, amely túlmutat egy szakmai eseményen és a széles nyilvánosság számára is megnyitja a hazai italkultúráról való gondolkodást. Már javában zajlik a közönségszavazás, aminek keretében az érdeklődők 8 kategória 33 alkategóriájának 3-3 tételből választhatják ki kedvenceiket október végéig. Szavazni IDE kattintva lehet, a szavazók között értékes nyereményeket sorsolnak ki. A Vince Díjat november 5-én adják át a Vince Gála keretein belül, ahol kóstolókkal, workshopokkal várnak minden érdeklődőt.

Számos országnak saját kifejezése van a lepárlás útján készített gyümölcspárlatára, melyet nemzeti, de akár európai uniós szinten is szigorúan szabályoznak a termőterülettől kezdve egészen a készítésig.

Ha a földrajzi termőterülettel szorosabban összerendelésre kerül, akkor legtöbbször a lehatárolt földrajzi egység mellett az adott gyümölcsfajta és az országra jellemző lepárlásra utaló szó is megjelenik. Így találkozhatunk például a német nyelvterületen olyan termékkel, mint a Schwarzwälder Kirschwasser (fekete-erdei cseresznyepárlat) vagy az Eau-de-vie de pommes de marque nationale luxembourgeoise (a luxemburgi nemzeti márkájú almapárlat) vagy akár a szatmári szilvapálinka, amely a korábban említettek közül talán a legegyszerűbben kiejthető, még akár nemzetközi szinten is.

A pálinka modern meghatározásához vissza kell lépnünk az időben 1995-be, amikor is az élelmiszerek szabályozására (Magyar Élelmiszerkönyv – Codex Alimentarius Hungaricus), a szeszes italokra és azon belül is a pálinkára megszülettek az első hazai jogszabályok. A későbbiekben természetesen ezek többször is módosításra kerültek, de már itt is leírták a pálinkakészítés azon alapvető feltételét, hogy a pálinkának 100%-ban gyümölcsből – magyar alapanyagból – kell készülnie; finomszeszt és aromát nem tartalmazhat. A termesztés helye (kizárólag Magyarország), a feldolgozás helye és módja, a hozzáadott anyagok szabályozása (cukor hozzáadása tilos), illetve a minimum alkoholtartalom került még meghatározásra.

Ahányféle gyümölcs, annyiféle szárazanyag- és természetes gyümölcscukor-tartalom, ezért eltérő a kihozatal is, amely gazdasági szempontból jelentős tényező.

Míg a szőlőpálinka esetében – köszönhetően a szőlő magas természetes cukortartalmának – nagyjából 3-4 kg elég egy palack (0,5 l) pálinka készítéséhez, addig a málnánál már 10 kg alapanyaggal kell számolni hasonló mennyiségű végtermék előállításához.

Egyes kirívó esetekben, mint az apró szemű, nagy maggal rendelkező, alacsony víztartalmú gyümölcsöknél (pl.: berkenye, áfonya, som, ribiszke) akár 20 kg is lehet az a mennyiség, amire szükség van a megfelelő mennyiségű pálinka palackozásához.

A főzőmesterek kétféle lepárlási technológiát szoktak megkülönböztetni, az úgynevezett kisüstit (maximum 1000 literes űrtartalmú az üst), avagy a hagyományos kétszeri, szakaszos lepárlást és a folyamatos lepárlást (ennek számos szinonimája létezik). Mindkét eljárással tökéletes minőségű pálinka állítható elő. Az alapelvek a pálinkánál sem mások, mint bármely más jól ismert párlatnál a világban: az adott gyümölcsből cefrét készítünk, ahol a gyümölcsben lévő természetes cukrot az élesztők alkohollá alakítják. Az így keletkezett alacsony alkoholtartalmú egyveleget desztilláljuk, vagyis lepároljuk a kiválasztott berendezéssel. Az eljárás során az alkoholtartalmat dúsítjuk/növeljük és a nemkívánatos illókomponensek elválasztását is elvégezzük. A végtermék a középpárlat lesz, amely megfelelő technológiával az alapanyagul szolgáló gyümölcsre jellemző illattal, ízzel rendelkezik.

A legnagyobb hibák a helytelen cefrekezelésnél és a lepárlásnál, az elválasztás során szoktak adódni, amikor az elő- és utópárlat hibásan kerül elválasztásra.

Jelölt #1: Bestillo Gönci Barack Pálinka


Az íz- és illatvilág teljessége úgy tárul fel a szájban, akárha lédús, érett, zamatos barackba harapnánk. A lekvár édessége kíséri végig az élmény hosszan tartó lecsengését.

Ha szerinted a Bestillo Gönci Barackpálinka a legjobb, szavazatodat IDE KATTINTVA tudod leadni.

Jelölt #2: Brill Jázmin Szőlőpálinka


Az első pillanatban elvarázsol eleganciája, felkeltve a fogyasztó érdeklődését. Illatában a kellemesen muskotályos, zöldfűszeres, virágos és rózsaolajos jegyek egymást szépen kiegészítve bájosságot kölcsönöznek neki. Ízében is nagyon telt, kirobbanóan virágos és fűszeres jegyek uralkodnak, gyümölcsös frissességgel, kis magolajossággal kiegészülve. A tavaszi virágos rét és egy érett szőlőfürt emlékeit juttatja eszünkbe.

Ha szerinted a Brill különleges jázmin szőlőből készült pálinkája a legjobb, szavazatodat IDE KATTINTVA tudod leadni.

Jelölt #3: Egy Csepp Pálinka Feketecseresznye-Málna Pálinka


Illatában az uralkodásra hajlamos málna dominál, a háttérben megbúvó csokis, cseresznyés jegyekkel, melyeket újra és újra felvált a málna robusztussága. Ily módon az illata a nyári zsibongó forgatag világát eleveníti meg. Ízében a cseresznye már erősen érvényesül, szép csokis jegyeit a málna olajos, tapadós zamattal zárja le. Szépen cizellált, izgalmas pálinka, nem csak hölgyeknek.

Ha szerinted az Egy Csepp Pálinka Feketecseresznye-Málnája a legjobb, szavazatodat IDE KATTINTVA tudod leadni.