Bővülő lehetőségek a bortermelői borkiméréseknek
A jövedéki törvény 2023. augusztus 1-én hatályba lépő módosítása bővíti a termelői borkimérés, azaz a helyben kóstoltatás és értékesítés lehetőségeit – írja a borágazatban, borjogban jártas vendégszerzőnk.
Az európai borágazat talán soha nem nézett még szembe annyi kihívással, mint amilyeneket az utóbbi évek eseményei teremtettek. A nagy bortermelő országok a fogyasztás érezhető visszaesésével szembesülnek. Új fogyasztói generáció nő fel, akik elsősorban élményeket keresnek, számukra a ma ismert borfogyasztási szokások nem megkérdőjelezhetetlenek. Sok személyes kapcsolattal, találkozásokkal és új élményekkel új hidakat kell építeni a borok és a fogyasztóik között. Sokan a borturizmusban látják az egyik hatékony megoldást, ahol az élmény a borral jól összekapcsolható. A jövedéki szabályozás 2023. augusztus 1-től hatályba lépő módosításai ehhez kínálnak újabb eszközt. A legfrissebb jövedéki törvény módosítás lehetővé teszi a bortermelők számára a termelői borkimérés üzemeltetése és a kistermelői pezsgő mellett a termelői borpárlat készítését és forgalmazását.
Mi változik augusztus 1-én?
A borászok 2013-ban kaptak lehetőség arra, hogy pincéjükben a borok mellett termelői pezsgőt is készíthessenek. Az egyáltalán nem költség- és kockázatmentes lehetőséggel azóta több borászati is élt. Egyre több ismert és kevésbé ismert bortermelő próbálkozik a hagyományos pezsgőkészítéssel. Az útkeresés még azóta is tart, de az első ígéretes évjáratokon az úttörő borászatok már túl vannak. Az akkori jövedéki törvény módosítása azt tette lehetővé a bortermelők számára, hogy saját üzemben, hagyományos, azaz palackban erjesztett pezsgőt készíthessenek. Így lehetőségük nyílt arra, hogy a pincéjükben elkészített alapbort helyben pezsgősíthessék, érlelhessék, degorzsálhassák és tárolhassák. További, a bortermelők számára lényeges előrelépést jelentett, hogy 2022. augusztus 1-től termelői pezsgőjüket a termelői borkimérésük keretében kóstoltathatják és értékesíthetik is.
A jövedéki törvény 2023. augusztus 1-én hatályba lépő módosítása újabb lehetőséggel bővíti a termelői borkimérés, azaz a helyben kóstoltatás és értékesítés lehetőségeit. A jövedéki törvény bizonyos feltételek mellett biztosítja a bortermelőknek, hogy saját termésük egy részéből borpárlatnak alkalmas bort készíthessenek pincéjükben. A kedvezményes párlatra vonatkozó fogalom-meghatározás alapján a kisüzemi bortermelő, vagy az egyszerűsített adóraktári engedélyes saját termelésű szőlőből készült borból készíttetheti borpárlatát. A bortermelő által készített alapbort az új szabályozás alapján csak adóraktárban van lehetőség lepárolni borpárlat céljából, így a bortermelő borkészítésre használt üzemében nem. A szabályozás alapján tehát a bortermelő maga nem párolhatja le saját borát, azt csak az erre engedéllyel rendelkező lepárló végezheti el. A lepárlónál történhet meg a kész párlat érlelése, palackozása, zárjeggyel történő ellátása is. A bortermelő a kész párlatot palackozva, a jövedéki adó megfizetését követően szállíthatja el borászati üzemébe (pincéjébe).
Mennyi borpárlatot értékesíthet a borkimérés?
A jövedéki szabályozás azt is meghatározza, hogy a bortermelő mennyi borpárlatot tárolhat pincéjében, amelyet kóstoltathat és értékesíthet is a termelői borkimérése keretében. A borpárlat értékesítése céljából tehát nem kell kiskereskedelmi egységgel rendelkeznie, és a kiskereskedelmi egység működéséhez szükséges feltételeket teljesíteni. A borpárlat kóstoltatása és értékesítése a saját boraihoz hasonlóan történhet. Egy bortermelő egy borpiaci évben hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át és tárolhat a pincéjében. A szabályozás alapján tehát ennél nagyobb mennyiséget egy borpiaci évben nem kínálhat értékesítésre.
A jövedéki szabályozás nem teszi lehetővé sem a kockázatos adózó (kockázatos adózónak az minősül, akinek jelentős adótartozása van, nagy összegű bírságot szabtak ki rá két éven belül, vagy a vállalkozás kényszertörlési eljárás alatt áll), sem pedig a kockázatos üzemengedélyes (kockázatos üzemengedélyesnek minősül, aki nem engedélyezett borászati eljárást alkalmaz, adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, aki az eredetvédelemre vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi), számára, hogy borpárlatot vehessen át. További korlátozás, hogy a borpárlatot a bortermelő maga vagy közeli hozzátartozója nem készítheti el (párolhatja le). Még akkor sem, ha erre egyébként lenne megfelelő engedélye és adóraktára.
Mire lehet számítani augusztus 1. után?
A borpárlatnak Magyarországon még – nem utolsó sorban a megfelelő kínálat hiányában – nincsen meg a kultúrája. Kutatások alapján borpárlatot a fogyasztók leginkább összejövetelekre vásárolnának, de preferenciájukban a pálinka, a whisky, valamint a vodka megelőzi a borpárlatot. Tovább nehezíti a borpárlatkészítők helyzetét, hogy a fogyasztók éppen a borpárlatért hajlandók a legkevésbé fizetni. Valószínűleg azért, mert kevés jó tapasztalatuk van a jelenleg elérhető borpárlatok minőségével kapcsolatban.
A termelés Magyarországon elenyésző, ugyanakkor évente mintegy egymilliárd forint értékben 600 ezer liter körüli mennyiség érkezik bor- és seprőpárlat formájában (Cognac, brandy, grappa, Armagnac, Weinbrand, stb) az országba. Valószínűsíthető, hogy a behozott borpárlat nagy része más alkoholos ital alapanyagaként folytatja útját hazánkban.
A szabályozással kapcsolatos részletek a BorÉRT Online Borjogi Útmutatóban érhetők el (https://koccintas.hu/borjog).
Szerző: Sztanev Bertalan, borágazati szakértő, a BorÉRT Egyesület alapító tagja
Címlapfotó: Great Cocktails / Unsplash
