Drónos növényvédelem a szőlőben – kinek éri meg?

Csak a geekek játéka, vagy valódi hasznot hoz a permetező drónok szőlőben történő alkalmazása?

2023 augusztusában az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG lett az első növényvédő szer Magyarországon, ami engedélyt kapott pilóta nélküli légi járművel, vagyis drónnal történő alkalmazásra. Ezt a legtöbb szaklap és agrár weboldal sikerként könyvelte el. A dróntechnológia még, mondhatni, gyerekcipőben jár, a 2023-as első engedélyeztetés mégis arra enged következtetni, a növényvédelemnek e formája egyelőre nem érte el a sokak által várt nagy áttörést.

A szőlőtermesztésben ennél is sivárabb a kép. A Mospilánnal kapcsolatos határozat ugyanis kizárólag a dióra, a meggyre és a cseresznyére vonatkozik. Magyarországon tehát jelenleg nem lehet drónnal szőlőben konvencionális növényvédőszert kijuttatni, csak termésnövelő anyagokat (lombtrágya, műtrágya) és nem növényvédőszerként regisztrált ként. Legalábbis hivatalosan. A vince.hu által megkérdezett gyártó és forgalmazó cégek a közeljövőben nem is kezdeményezik szőlőben használatos szer drónos engedélyeztetését. Ennek oka ráadásul nem az ezzel járó költség vagy éppen adminisztráció. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) a vizsgálatok elvégzése egy szezont, maga a procedúra a hatóságnál pedig szűk egy évet tesz ki. A Nébih tájékoztatása szerint a készítmények engedélyezési díjai 100 ezer és 6 millió forint között változnak, ami a mezőgazdasági peszticidek nettó 150 milliárdos piacán nem egy húsbavágó tétel.

A drónnal végzett jogszerű növényvédelemnek a megfelelő növényvédőszer használata mellett számos további feltétele van. Magyarországon kizárólag forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező permetező drónokat lehet megvásárolni és üzemeltetni. Egy közepes teljesítményű gépért nettó 5-6 millió forintot kérnek el, de bérlésre is van lehetőség, napi 50-60 ezer forintos áron. A megvásárolt drónt a tulajdonosa köteles regisztrálni a Légiközlekedési Hatóságnál, és felelősségbiztosítást is kell rá kötnie. Ugyanígy szigorúak a személyi követelmények is. A drónpilóta-igazolvány megszerzésének feltétele a speciális képzésen való részvétel, valamint a Légiközlekedési Hatóság által koordinált elméleti és gyakorlati vizsga. A növényvédelmi drónpilóta szakképesítéshez szükséges elvégezni egy többhónapos, akkreditált alapképzést, ami szintén vizsgával zárul.

A drónos növényvédelem mérnöki munka

„Nem az engedély adott országra történő kiterjesztése a legnagyobb gát, hanem a szakmai megfontolás” – magyarázza dr. Hoffmann Péter, a növényvédőszerek gyártásával foglalkozó német BASF magyarországi képviseletének fejlesztő biológusa. Szerinte a drónnal végzett növényvédelem jelenleg még kockázatot rejt magában. „Gyakori a permetszer elsodródása a szomszédos területre, ültetvényre, növénykultúrára. Az ilyen esetek még a földi kijuttatásnál is előfordulnak. Mindeközben az Európai Unióban a folyamatosan szigorodó ökotoxikológiai és humántoxikológiai elvárásoknak egyre nehezebb megfelelni. Ezért ezt a gyártók drónra már nem feltétlenül vállalják be.” További akadály szerinte, hogy a traktorossal szemben a drónnal permetezéshez gyakorlatilag mérnöki tudásra van szükség, a gyors alkalmazáshoz pedig legalább két emberre (egy a pilótára és egy a tartályt, akkumulátort újratöltő, cserélő segítőre). Márpedig a jelenlegi gazdasági helyzetben és munkaerőhiány mellett ennek biztosítása szintén kihívást jelent.

Ráadásul úgy tűnik, bizonyos helyzetekben a drónok hatékonyságban sem hozzák a remélt szintet. „5-20 centiméter nagyságú lombozatnál, első permetezésnél még valóban alacsonyan lehet tartani a kipermetezett lémennyiséget. Később, nagyobb lombozatnál, amikor ráadásul a fürtzónába kellene eljuttatni a permetszert, a drón semmivel nem jelent jobb megoldást a hagyományos módszernél. Növelni kell a lémennyiséget, ezért sokkal sűrűbben vissza kell hívni a bázisra utántölteni” – tesz összehasonlítást Mukli Dániel független növényvédelmi szakértő. Szintén a két szakember említette nehézségeket támasztják alá egy a vince.hu által megkeresett borászat kísérletének eredményei. Miközben vizet tudtak a drónnal spórolni (növekedési stádiumban 30 liter/hektár, teljes lombnál 60 liter/hektár mennyiséget használtak, ami tizede a földi módszer vízigényének), a vízben oldott hatóanyag csökkentésére nem adott lehetőséget a technológia.

Van, amikor jól jön

„Kétségtelen, hogy bizonyos körülmények megléte szükséges. Ilyen például az elsodródást minimalizáló szélcsend és a gyakorlott segítő, aki mindent a pilóta keze alá készít. Ha viszont ez megvan, akkor egy egész év növényvédelme megoldható akár háromszor gyorsabban, mint a földi technológiáknál” – állítja Czemiczki István. Neki a saját tokaji családi birtokán elvégzett kísérletek alapján jött ki ez a szám.

Még jobban teljesített a 2019-ben indított 3 éves francia Pulverdrone kísérleti projekt. Ennek során arra jutottak, a 30 százaléknál meredekebb lejtésű szőlőültetvényeken akár ötször gyorsabban lehet haladni a permetezéssel, ha drónt vetnek be. „Ha négy nap alatt leesik 180 milliméter eső egy magas agyagtartalmú talajon álló ültetvényben, akkor utána akár egyhétig sem lehet oda földi gépekkel bemenni. A drón ilyenkor alkalmas lehet kárenyhítésre. Ez azonban tényleg szélsőséges eset. Szintén jól jöhet, ha permetezési szezonban tönkremegy a traktor és nagyon gyorsan kell beavatkozni” – hoz példákat a korábban már idézett dr. Hoffmann Péter. Véleményével nincs egyedül. A szakértők többsége azt valószínűsíti, a közeljövőben még inkább csak az ilyen és ehhez hasonló speciális eseteknél lesz érdemes drónt bevetni növényvédelmi célokra a szőlőültetvényeken.

Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: david henrichs / Unsplash