fekete fehér képen egy óriáskerék

Csernobili vidámpark

Fotó: www.flickr.com / Uwe Brodrecht

Az orvosok két „védőitalt” javasoltak az atomkatasztrófa után

1986-ban, jobb híján, védőitalt javasoltak azoknak, akiket a csernobili katasztrófa után sugárterhelés érhetett. A lehetséges magyarázatra 22 évet kellett várni.



1986. április 26-án az ukrajnai Csernobilban következett be az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Éjjel fél 2 előtt pár perccel robbanás történt a Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es reaktorblokkjában, a robbanás okozta radioaktív sugárzás a kezdeti időkben a halálos dózis 10-20-szorosára ugrott. A tragédián súlyosbított, hogy az atomerőmű vezetését és igazából az egész Szovjetuniót felkészületlenül érte a baleset, miközben a további károk és európai szintű katasztrófa elhárítása érdekében azonnal lépni kellett.

A felkészületlenséget jól szemlélteti, hogy 4-es reaktorépület sugárzásmérő műszereinek többsége nem is volt ekkora sugárzásra kalibrálva, azonnal tönkrementek, vagyis az illetékesek nem számoltak komolyan egy ilyen baleset lehetőségével. A mentési munkálatokra odarendelt több százezer ember (tűzoltók, orvosok, katonák), vagyis úgynevezett likvidátor, ha kapott is védőfelszerelést, az nagyon kezdetleges volt. Az égő reaktor fölé repülő, annak oltásához szükséges homokkal, borsavval, ólommal megpakolt helikopterek pilótái például csak jódtablettát kaptak, illetve ólomlemezt szereltek az üléseik alá.

Utóbb kiderült, hogy az említett jódtabletta mellett egy védőital is bevetésre került azoknál a személyeknél, akiknél fennállt a sugárfertőzés veszélye.

A pletyka a vodkáról csak a fantázia szüleménye. Pár napja jártam Kijevben, bementem a boltba és semmi ilyet nem láttam. Az alkohol eme hatására amúgy sincsenek adatok

– cáfolta még május 22-én Oleg Sepin, a Szovjetunió akkori egészségügyi miniszter helyettese hivatalos közleményben a szóbeszédet, miszerint gyógyszer gyanánt a vodka fogyasztását javasolják a lakosságnak.

sz\u00fcrke k\u0151\u00e9p\u00fclet k\u00e9m\u00e9nnyel, nappali f\u00e9nyn\u00e9l

Csernobili atomerőmű megsérült 4-es reaktora

Fotó: commons.wikimedia.org

A Szovjetunió 1991-es felbomlása azonban feloldotta a hírzárlatot, így megerősítést nyert, nem csak hogy vodkát, de még a vörösbort is „felírták” az orvosok – utóbbit már 1993-ban kész tényként tudta tálalni a The Guradian egyik cikke.

Azt mondták, igyunk vörösbort és szedjünk jódot. Arra nem emlékszem, jódot szedtünk-e végül, de bort azt biztosan ittunk

– mesélte Oleg Pisarev, aszfaltozásra Csernobilba kirendelt buszsöfőr 2011-ben, a katasztrófa 25. évfordulóján a Deutsche Wellének. Ugyanebben az évben a US News is készített cikket, ők egy a robbanás idején a reaktortól 120 km-re fekvő Kijevben élő nőt szólaltattak meg, aki még azt is elmondta, orvos ismerőse a sugárterhelés elleni védekezésül napi 2 deciliter vörösbort javasolt neki. A „kúrát” egyébként más országok is átvették: a Csernobiltól 1000 km-re fekvő Bulgáriában, miután kifogytak a jódtablettából, a vörösbor és erős paprika készleteket kezdték felvásárolni az emberek.

A vörösborral „sugárvédő” hatásával kapcsolatos tudományos magyarázatra 2008-ig kellett várni. Az amerikai University of Pittsburgh School of Medicine munkatársai egereken végzett kísérletükben arra jutottak, hogy a vörösborban megtalálható rezveratrol nevű, antioxidáns hatású vegyület a kulcs. A kutatást vezető Joel Greenberger professzor a publikációjukat követő interjúkban reményét fejezte ki, miszerint

a rezveratrol lehet az a molekula, ami a szervezetnek védelmet nyújt a megnövekedett sugárterhelés ellen.

Alig egy évre rá érkezett a cáfolat a szintén amerikai John Hopkins Orvostudományi Egyetem részéről. Az egyetem munkatársai 11 évig tartó kutatásuk alatt nem találtak bizonyítékot arra, hogy a rezveratrol valóban csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát, így a 2011-es fukushimai atomerőmű-balesetnél például már elő sem került a téma.