malacok állnak egymás mellett
Fotó: Diego San / Unsplash

A sertésvese az új csodaszer: több millió beteg életét mentheti meg

Fantasztikus áttörést értek el amerikai orvosok: disznóvesével gyógyítottak meg egy igen gyakori krónikus betegségben szenvedő pácienst.


A gizmodo oldalán bukkantunk rá arra a hihetetlen hírre, miszerint a tudósok egyre közelebb kerülnek egy jelentős áttöréshez a szervátültetés terén.


Ezen a héten jelentették be a New York-i Egyetem (NYU) kutatói, hogy már második alkalommal ültettek át sertésvesét emberbe, mindenféle probléma nélkül.

Ugyanez a csapat először két hónappal korábban járt sikerrel, ezzel együtt még a klinikai kísérleti fázis eléréséig is egy sor további hasonló beavatkozásra lesz szükség.

A második beavatkozást november végén hajtotta végre a NYU Langone Health sebészeti csapata. Az első műtéthez hasonlóan az orvosok egy génmódosított sertésvesét ültettek át egy élő emberi szervezetbe. A beültetett vesét a felső lábszár ereihez rögzítették, majd a kutatók 54 órán keresztül megfigyelték a pácienst. Szerencsére a vese normálisan működött, és nem észlelték a kilökődés jeleit sem.

Az első, szeptemberi transzplantációt egy az agyhalál állapotában lévő emberen hajtották végre, akit akkor már gépek segítségével tartottak életben. Az illető családja egyezett bele, hogy részt vegyenek az úttörő kísérletben. A csapat közleménye szerint ezúttal egy olyan emberen végezték el a szervátültetést, akit már szintén csak a lélegeztetőgép tartott életben.

Sikerült megismételnünk az első átültetési procedúrát, ezzel pedig bebizonyítottuk, hogy a génmanipulált sertésszervek a jövőben segíthetnek a szervátültetésre várókon

- mondta Robert Montgomery, vezető sebész és a NYU Langone Transzplantációs Intézet igazgatója.

egy malac \u00fcl

Fotó: Phoenix Han / Unsplash


Az állat-ember transzplantáció vagy xenotranszplantáció régóta vágyott cél az orvostudományban. Az ilyen transzplantációkkal szembeni kihívások egyike az, hogy még a közeli rokon emlősfajok szerveiben is lehetnek apró, de fontos különbségek, amelyek gyorsan a beültetett szerv kilökődéséhez vezetnek.

A sertésszerveknél az egyik fő korlát, hogy a sertések (sok más emlőshöz hasonlóan) egy olyan alpha-gal nevű cukrot termelnek, amit az ember nem.

A NYU csapata által használt sertésveséket a Revivicor biotechnológiai cég genetikailag úgy módosította, hogy ne termeljenek alpha-galt, így alkalmassá téve őket a beültetésre.

Bár a xenotranszplantáció igen ellentmondásos procedúra, a felmérések szerint a többség elfogadná a technológiát, ha széles körben elérhetővé válna. Egyelőre azonban ez a lehetőség még nagyon távoli. Mindkét műtét a NYU egy folyamatban lévő kutatási projektjének része volt, amelynek célja a transzplantáció megvalósíthatóságának tesztelése, és további vizsgálatokra lesz még szükség. De ha ez a kutatói projekt sikerrel zárul, akkor a xenotranszplantáció sok olyan ember életét menthetné meg a jövőben, akik a túl hosszú a transzplantációs várólista miatt halnának meg - jelenleg csak az Egyesült Államokban közel 100 ezer ember vár új vesére.