Narancs és kiwi szeletek fa háttéren

Étel, étel, mondd meg nekem...

Fotó: Shutterstock

10 ételhez kapcsolódó babonánk: tojás, banán, szőlő, kenyér és a többiek

Melyik „ebédlőasztalos" hiedelemből írt könyvet Agatha Christie, miért ne vigyünk banánt hajóra és mi célból tegyünk el 12 szem szőlőt Szilveszterre? A babonák egyben kultúrtörténeti érdekességek is, érdemes ismerni őket.


Tilos a banánt a fedélzetre!

Banán és hajó csak a tányéron férnek meg

Fotó: Jeswin Thomas / Unsplash


A banán szerencsétlenséget hoz a fedélzeten a hajósok szerint: gyér lesz a halfogás, vagy még rosszabb esetben hajótörést szenvednek. Ez a hiedelem a 18. században a karibi kereskedők körében ütötte fel a fejét. Hogy banánrakományuk ne romoljon meg, nagyon gyorsan kellett szelniük a vizet, így viszont esélyük nem volt halászásra.

Ne féljünk a fokhagymától!

Vámpírhúst ne tűzdeljünk fokhagymával

Fotó: Leonardo Yip / Unsplash


Számos rémtörténet csúcspontja, amikor a főhős a vámpírral folytatott csatában, végső elkeseredésében előhúz egy füzér fokhagymát. A középkorban valóban hittek abban, hogy a ház bejárata fölé akasztott fokhagymával minden betolakodót távol tudnak tartani – még a pestis ellen is bevetették.

Tizenhárman az asztalnál

Vacsora előtt létszámellenőrzés!

Fotó: Stefan Vladimirov / Unsplash


Franciaországban úgy tartják, szerencsétlenséget hoz, ha az ebédlőasztalnál pont tizenhárman ülnek – ha ez bekövetkezik, az egyik résztvevő hamarosan meg fog halni. Agatha Christie számára ismert volt ez a babona, Vacsora tizenhármasban címmel könyvet is írt ebből az alaphelyzetből. Nem mellesleg a bibliai utolsó vacsoránál is tizenhárman ültek…Magyarországon azt szoktuk mondani, aki az asztal sarkán ül, nem házasodik meg.

Fekete kenyér

Csak levegőt ne!

Fotó: Alexas_Fotos / Unsplash


Egyes országokban a túl lukas kenyér is rossz ómen. A légbuborékok a néphit szerint koporsókat jelképeznek és azt jelentik, hogy valaki az ismerőskörben meg fog halni.

Szóló szőlő

Ha savanyú a szőlő...

Fotó: Keegan Houser /Unsplash


Dél-Amerikában minden évben eltesznek pontosan 12 szem szőlőt, amit aztán Szilveszter napján sorban elfogyasztanak. Minden szem egy hónapot jelöl: ha például az ötödik savanyú, az illető mérget vehet rá, hogy következő év májusában valami rossz fog történni vele.

​Narancs, mint afrodiziákum

Narancs a szívnek parancs

Fotó: Noah Buscher / Unsplash


A világban több helyen is varázserőt tulajdonítanak a narancsnak: ha szívünk választottjának ajándékozunk belőle, remélhetjük, hogy szerelmünk viszonzásra lel.

​Ne törd ketté a tésztát!

Le a spagetti-csonkítókkal!

Fotó: Mae Mu / Unsplash


Kínában a tészta hossza az élet hosszát jelöli, így arrafelé nem szokás eltörni, elvágni. Olaszországban nem társul hozzá babona, egyszerűen csak tilos, helyette kanál segítségével elegánsan fel kell tekerni a villára a tányérban.

​A bor, ami kiöntve jó

Hadd fröccsenjen!

Fotó: Mathilde Langevin / Unsplash


Mifelénk talán inkább haragszanak, ha valaki kiloccsantja a borát, hiszen jöhet a takarítás, Portugáliában azonban megünneplik az illetőt, ez ugyanis ott jót jelent. Ausztriában egyenesen a pohártörésnek szoktak örülni, a sógoroknál ugyanis úgy tartja a mondás, a „cserepek szerencsét hoznak". A pohártörés, hasonló megfontolásból, kötelező eleme a zsidó esküvőknek.

​Petrezselyem: nem!

A petrezselyem a konyha krizantémja

Fotó: jurien huggins / Unsplash


Még véletlenül se vigyünk senkinek ajándékba petrezselymet, már a görögök is a halál fűszerének tartották. Annyira féltek tőle, hogy amikor a legenda szerint egy kelta hadvezér 100 petrezselyemmel megrakott ártalmatlan szamarat küldött rájuk, fejvesztve elmenekültek.

​Okostojás

Az elfolyós delfi jós

Fotó: Annie Spratt on Unsplash


Európa számos részén használták korábban jóslásra a tojást. A dupla sárgája közelgő esküvőt vagy ikergyermekek születését jelentette, a fekete pötty a sárgáján viszont semmi jót nem ígért a tulajdonosának.

A babonákat az osztrák Falstaff újság szedte össze, az eredeti cikk elolvasható ITT.