Új nevet kapott Magyarországon a kolbász: most már így keressük a boltokban!
Jelentős változást hozott a Magyar Élelmiszerkönyv egyes részeinek újrafogalmazása.
Nem kapott nagy hírverést, pedig jelentős változást vont maga után az agrárminiszter nyáron kiadott 26/2025. (VI. 19.) AM rendelete, amely módosította a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre és egyes előkészített húsokra vonatkozó előírásait.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által részletesen ismertetett rendelt jelentős változást hozott mindenekelőtt a kolbászok és szalámik összetételének megadására vonatkozó szabályozás. A hagyományosan hosszabb érlelési folyamatokon áteső termékek esetében a víz-, fehérje- és zsírtartalom nem abszolút értékben, hanem ezek arányaként (hányadosként) kerül feltüntetésre. Ez a megközelítés jobban követi a termékek természetes változásait, és pontosabb képet ad azok tényleges összetételéről.
Az új rendelet külön kategóriaként vezeti be a „félszáraz” és „száraz” elnevezéseket mind a hagyományosan, mind a vezérelt körülmények között érlelt kolbászok és szalámik esetében. Ez a lépés fontos mérföldkövet jelent az érlelési technológiák pontosabb kommunikációjában, és hozzájárul a fogyasztói elvárások és tapasztalatok összehangolásához.
A rendelet újraszabályozza a penészes felületű húskészítmények megnevezését is. A korábban alkalmazott „penészes” és „penészmentes” megjelöléseket a jövőben kizárólag a „nemespenészes” kifejezés váltja fel, amely egyértelműen utal a kívánatos, technológiailag irányított penészesedési folyamatokra. E változtatás célja, hogy a jelölések ne legyenek félreérthetőek, és a fogyasztók számára világos legyen a termék jellege.
Pontosításra került a „téliszalámi” megnevezés alkalmazásának szabályozása is. A jövőben ez a megnevezés kizárólag a tradicionális, csemege ízvilágú szalámik esetében használható, amelyek megfelelnek meghatározott összetételi és érzékszervi követelményeknek. Ez a lépés védi a minőségi magyar élelmiszermárkák hitelességét, és elősegíti a fogyasztók bizalmának megőrzését.
A hústartalom meghatározására vonatkozóan a módosítás rendeleti szinten is rögzíti a számítás módszertanát, amely korábban csak útmutatókban szerepelt. Az új szabályozás a mintavételi adatbázisra építve teszi lehetővé az egységes és ellenőrizhető hústartalom-meghatározást, ami kulcsfontosságú mind az élelmiszerbiztonság, mind a fogyasztóvédelem szempontjából.
A rendelet 2025. június 22-én lépett hatályba. A módosításokat az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közreműködésével vezették be, a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.
Címlapfotó: Ajale / pixabay.com
