A tavaly elhunyt magyar borászt választották 2026-ban a Borászok Borászának
A villányi borász a negyedik, akinek posztumusz adták oda az elismerést.
2026. április 24-én pénteken immár a 20. név került fel a Borászok Borásza listájára. A Kárpát-medence legjobb borászait díjazó elismerés egyedisége és hitelessége abban rejlik, hogy maguk a díjra jelölt borászok választják meg a legjobbat évről-évre. 2026-ban kollégái a tavaly decemberben tragikus hirtelenséggel mindössze 45 évesen elhunyt villányi borásznak, Kiss Gábornak adományozták posztumusz az elismerést.
A bor és borfogyasztó volt a mindene
Kiss Gábor 1980-ban gyakorlatilag beleszületett a szőlőbe. Édesapja az erdélyi Szilágysomlyó mellett vezette az egyik nagy állami gazdaság szőlészetét. A család épp a rendszerváltás évében, 1989-ben költözött Magyarországra, azon belül a Villányi borvidékre. Gábor első saját borát 19 évesen készítette, csak utána kezdte el a Kertészeti Egyetem szőlész szakát. A borászati részt – saját bevallása szerint – autodidakta módon tanulta meg, a Villányi borvidék erre kiválóan alkalmasnak bizonyult. Közben azért bejárta a világot, a legnagyobb hatást Ausztrália tette rá.
Borászként világéletében egy cél lebegett a szeme előtt. „Meg akarom találni a saját boromat, a saját, csak az én boraimra jellemző ízvilágot. Ezért is vagyok minden ellen, ami egyenbeavatkozás” – nyilatkozta 2008-ban a Magyar Nemzetben. 10 hektáron gazdálkodott, többek között a Hajdús, a Boczor és a Gesztenyés dűlők terméséből készített bort. Olyan, mára ikonikussá vált borok fűződtek a nevéhez, mint a 364 Rouge, az Enigma, vagy a Missing One.
Közben a családi vállalkozás mellett 2007-től, az alapítástól fogva dolgozott a szintén villányi Matias pincénél. „Példaértékű szakértelme és őszinte szenvedélye formálta nemcsak 18 évjáratunk tételeit, de a prémium pécsi borról való elképzelésünket is” – írta róla nemrégiben a borászat.
Emberségéről sokat elárul a Borsmentán 2020-ban, vagyis a Covid tetőfokán megjelent interjú, amiben az újságíró arról is kérdezte, mi hiányzik neki legjobban a járványban. „Gondolj csak bele, tizenöt éve ismerjük egymást, és akárhányszor találkoztunk, mindig megöleltelek. Mert ilyen a viszonyunk. Ha most találkoznánk, állnánk egymással szemben kétméteres távolságban, és nem mennénk közelebb, mert nem biztonságos. Féltjük egymást, és ez így van rendjén, de attól az még rossz érzés, hogy csak járom az utcákat, otthagyom a kerítésen a megrendelt árut, de nem látok senkit. Engem az éltet, ha a szemembe néznek, és azt mondják, hogy ízlik a borom.”
Negyedik posztumusz kitüntetés
A Borászok Borásza díj történetében Kiss Gábor a negyedik borász, aki nem érhette meg a hivatalos díjátadást. Korábban Bussay László, Konyári János és Thummerer Vilmos is posztumusz kapta meg az kitüntetést.
Címlapfotó: Borászok Borásza
