Hogyan befolyásolja a kávé, hogy hány évig élünk? A tudósok már sejtik a választ

Az NR4A1 néven ismert nukleáris receptor lehet a kulcs a kérdésben.

A 16-75 év közötti magyar lakosság 86 százaléka kávézik, tízből heten napi rendszerességgel fogyasztanak feketét. Nekik lehet jó hír, hogy 2026 áprilisban a Texas A&M Állatorvosi és Biomedicinális Tudományok Főiskolájának (VMBS) tudósai új, kávéval kapcsolatos pozitív eredményeket publikáltak a Nutrients című tudományos folyóiratban. A kutatás feltárta, hogy a kávéban található bizonyos vegyületek aktiválnak egy NR4A1 néven ismert nukleáris receptort. Ez egy, az emberi sejtekben található, a stresszreakciónkkal, a betegségekkel és még az öregedéssel is összefüggő fehérje – olvasható a foodandwine.com összefoglaló cikkében.

„A kávé jól ismert egészségmegőrző tulajdonságokkal rendelkezik” – idézi a cikk Stephen Safe-et, a VMBS állatorvosi fiziológia és farmakológia professzorát a Texas A&M által közzétett jelentésben. „Azt mutattuk ki, hogy ezen hatások némelyike összefüggésben állhat azzal, ahogyan a kávé vegyületei kölcsönhatásba lépnek a receptorral, ami a szervezet stressz okozta károsodásokkal szembeni védelmében vesz részt.”

A kutatók kifejtették, hogy az NR4A1 egy „tápanyag-érzékelő”, ami reagál az általunk elfogyasztott ételekre és italokra, és kritikus szerepet játszik az egészség megőrzésében az öregedés során. Az érzékelő olyan biológiai folyamatokban vesz részt, mint a gyulladáscsökkentés, az anyagcsere és a szövetek regenerációja. „Szinte bármilyen szövet sérülésénél az NR4A1 működésbe lép, hogy csökkentse ezt a károsodást” – részletezte Safe. „Ha eltávolítjuk ezt a receptort, a károsodás súlyosabbá válik.”

A tudósok megállapították, hogy a kávéban lévő egyes vegyületek  képesek kötődni az NR4A1 receptorhoz és aktiválni azt. Ezek a vegyületek ráadásul olyan módon is befolyásolhatják a sejtek viselkedését, ami segít megelőzni a betegségeket, például csökkentik a sejtkárosodást és lassítják a rákos sejtek növekedését. (Fontos megjegyezni, hogy ezt eddig csak laboratóriumi modellekben mutatták ki, humán klinikai vizsgálatokban még nem.)

Bár a közelmúltbeli eredmények ígéretesek, Safe hangsúlyozta, hogy a kávéban található ezen vegyületek nagy valószínűséggel nem az egyedüli felelősei az ital jótékony hatásainak, és további kutatásokra van szükség. A professzor kifejtette, hogy „számos receptor és számos mechanizmus érintett. Mi most azt mutatjuk meg, hogy ez lehet az egyik fontos útvonal.”

Ez a kutatás mindazonáltal új lehetőségeket nyit meg a feltárás előtt. Az NR4A1 receptor és a többszörös biológiai folyamatok közötti kapcsolat azt jelenti, hogy ennek jobb megértése „alapul szolgálhat a jövőbeli új terápiák kifejlesztésére irányuló erőfeszítésekhez”. Kezdésként a tudósok már most olyan szintetikus vegyületeket vizsgálnak, amik a kávéban található természetes anyagoknál hatékonyabban veszik célba a receptort. Ez a munka idővel hozzájárulhat olyan betegségek célzott kezelésének kifejlesztéséhez, mint a rák.

Címlapfotó: Candice Picard / Unsplash