Sok pénzt spórolunk, ha nem dőlünk be ennek az új trükknek az élelmiszerboltokban

Egyre gyakrabban előfordul ez a trökk, jó lesz résen lenni.

A zsugorinfláció (shrinkfláció) után itt a stretchfláció, amelynél a gyártók szintén a kiszerelésméretet használják fel burkolt árdrágításra. A francia Foodwatchnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legújabb elemzése a stretchflációt mutatja be. Ez az angol „nyújtás” szóból és az infláció kifejezésből alkotott fogalom az élelmiszeripar egy kevéssé ismert, megtévesztő árazási gyakorlatát takarja. A módszer lényege, hogy egy termék tömegét vagy térfogatát kismértékben növelik, miközben az árát ennél jóval nagyobb arányban emelik. A fogyasztók azt hihetik, hogy többet kapnak a pénzükért, valójában azonban a kilogrammonkénti vagy literenkénti ár jelentősen nő. A nagyobb kiszerelés bevezetését gyakran marketingüzenetek is kísérik („mostantól nagyobb méretben”, „+X%”), miközben az egységár-emelkedés nehezen észlelhető, hiszen csak az aktuális egységárat tüntetik fel, a korábbit nem.

A Foodwatch 5 konkrét termék példáján keresztül mutatja be a jelenséget, hangsúlyozva, hogy ez a gyakorlat rombolja a fogyasztók bizalmát. A szervezet szerint a probléma gyökere az átláthatóság hiánya és a szabályozás elégtelensége: amíg a gyártók és a forgalmazók nem kötelesek egyértelműen jelezni a kiszerelés- és egységár-változásokat, a stretchfláció továbbra is nehezen felismerhető és szinte szankcionálhatatlan marad.

Címlapfotó: Joshua Rawson-Harris / Unsplash