Vegyük, amíg van: hamarosan megdrágulhat vagy teljesen eltűnhet egyik kedvenc tejtermékünk
Vírusos megbetegedés miatt már közel félmillió állatot kellett leölni.
2024 augusztusa és 2025 decembere között összesen 450 233 juhot és kecskét öltek le Görögországban a juhhimlő-járvány miatt. A kormány továbbra sem hajlandó bevezetni az oltást, miközben a gazdák egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek.
Az első fertőzést 2024. augusztus 21-én észlelték Görögország északi részén. A vírus azóta ellenőrizhetetlenül terjed. Bár az ország korábban is szembesült hasonló járványokkal, a mostani mérete minden eddigit felülmúl.
A juhhimlő rendkívül fertőző vírusos betegség, amely lázzal, bőrelváltozásokkal, belső szervi károsodásokkal és magas elhullási aránnyal jár – olvasható az agrinform.hu átfogó cikkében. A kórokozó a capripoxvírusok közé tartozik, emberre nem terjed, de súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A vírus hónapokig életképes maradhat a környezetben, ezért kiirtása különösen nehéz.
A szakértők szerint a járvány Törökországból indulhatott ki. A juhhimlő endémiás Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsia több régiójában. Az elmúlt években Dél-Európában is megjelent: Spanyolországban 2022-ben sikerült megfékezni, és 2023-ban visszaszerezték a betegségmentes státuszt. Romániában 2024-ben bukkant fel.
A Juhhimlő Kezelésére és Ellenőrzésére létrehozott Görög Nemzeti Tudományos Bizottság (EEDE) adatai szerint 2024 augusztusa és 2025 decembere között 1985 fertőzést regisztráltak 2449 gazdaságban.
A szakmai ajánlások ellenére a görög kormány elutasítja az állatok beoltását. Pedig az oltást az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság is javasolja.
A döntés hátterében elsősorban gazdasági megfontolások állnak, amelyek szorosan összefonódnak a feta sajttal.
Görögország juh– és kecsketej-termelésének mintegy 80 százalékát feta készítésére használják fel – idézi a cikk Raúl Rivast, a Salamancai Egyetem Agrobiotechnológiai Kutatóintézetének mikrobiológusét. A feta termelésének körülbelül 65 százalékát exportálják. Amennyiben Görögország bevezetné az oltást, elveszítené betegségmentes státuszát, és endémiás országgá minősítenék. Ez súlyos exportkorlátozásokat vonna maga után.
A feta a görög gazdaság egyik legfontosabb exportterméke. Fő felvevőpiacai az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.
A görög statisztikai hivatal adatai szerint az ország évente mintegy 200 ezer tonna lágy sajtot állít elő, ebből 140 ezer tonna feta. 2024-ben a fetaexport értéke elérte a 785 millió eurót.
A tömeges állatleölések miatt azonban jelentősen visszaesett a tejtermelés. Rivas szerint ennek következményeként a feta ára meredeken emelkedhet és luxuscikké válhat a következő hónapokban.
Címlapfotó: Kenny Eliason / Unsplash
