Most akár 160 ezer forintot is kereshetünk lejárt élelmiszerekkel!
Egy kis tudatos tervezés, egy kis újragondolás és látható lesz a pénzügyi eredmény.
Egy nemrég közölt amerikai kutatás szerint a háztartási élelmiszer-pazarlás egyik fő oka, hogy sokan rosszul értelmezik a csomagoláson szereplő dátumokat. Az Amerikai Egyesült Államokban egy átlagos fogyasztó évente több mint 700 dollár, vagyis nagyjából 250 ezer forint értékű, még felhasználható élelmiszert dob ki. A leggyakrabban a kenyér, a saláta, a tej, a csirkehús, a burgonya, a banán, a sajt és a tojás végzi idő előtt a szemétben. Sokan meglátják a dátumot a csomagoláson, és azt gondolják, onnantól az étel már rossz. Pedig ez a 8 számjegy sokszor csak azt jelenti, hogy addig garantáltan olyan az íze, az illata és az állaga, amilyennek lennie kell. Ha megfelelően tároltuk, és nincs rajta romlásra utaló jel, egyes élelmiszerek a feltüntetett dátum után is fogyaszthatók maradnak. A joghurtok, sajtok, kekszek, tészták vagy konzervek például gyakran még napokkal, esetenként hetekkel később is felhasználhatók – írja a Food & Wine.
Magyarországon is sok étel kerül feleslegesen a kukába
A magyar lakosság is jelentős mennyiségű ételt dob ki. A legfrissebb adatok alapján fejenként átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban évente, ami a teljes lakosságra vetítve 570 ezer tonnát jelent. Ennek 36 százaléka elkerülhető lenne, vagyis fejenként 21,48 kilogramm olyan élelmiszerről beszélünk, ami feleslegesen végzi a szemétben. Országos szinten ez 205 ezer tonna pazarlást jelent évente – derül ki a Maradék nélkül statisztikájából. A veszteség pénzben is látványos. A hazai élelmiszer-pazarlás becsült lakossági költsége évente 372 milliárd forint, ami a teljes népességre vetítve fejenként nagyjából 40 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy egy négytagú család elméletileg évente akár 160 ezer forintot bukhat a feleslegesen kidobott élelmiszereken.
A magyar háztartásokban leggyakrabban az ételmaradékok, a friss zöldségek és gyümölcsök, a sütőipari termékek, valamint a tejtermékek kerülnek a szemétbe. Ezek mindennapi alapélelmiszerek, ezért a pazarlás sokszor apró tételekből áll össze. Egy megmaradt fél adag ebéd, néhány szelet kiszáradt kenyér, egy elfelejtett joghurt vagy a hűtő alján megfonnyadt zöldség önmagában kevésnek tűnik, éves szinten viszont komoly mennyiséget és kiadást jelenthet.
Mit tehetünk, hogy kevesebb ételt dobjunk ki?
A pazarlás csökkentéshez elsőként a tervezésen érdemes változtatni. Bevásárlás előtt nézzük át a hűtőt, a fagyasztót és a kamrát! Csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk lesz. Sokat segít az is, ha a rövidebb ideig eltartható élelmiszereket jól látható helyre rakjuk, a régebbi termékeket előre tesszük, az újonnan vásároltakat pedig hátrébb. A dátumjelöléseket szintén érdemes pontosabban értelmezni. A gyorsan romló termékeknél, például a húsoknál a fogyaszthatósági időt komolyan kell venni, a minőségmegőrzési idővel jelölt élelmiszereknél viszont a kidobás előtt nézzük meg a termék állagát, szagát és külsejét is. Sok tartós élelmiszer a jelzett dátum után is felhasználható lehet, ha megfelelően tároltuk, és nincs rajta romlásra utaló jel. (Ezekből korábban a vince.hu is gyűjtött egy csokorra valót)
A maradékok újrahasznosítása szintén sokat számíthat. A főtt zöldségből készíthetünk például krémlevest, a szárazabb kenyérből pirítós vagy zsemlemorzsát, a megmaradt húsból szendvicsfeltétet, tésztaételt vagy rizses fogást. A lényeg, hogy nem kell teljesen átalakítani a szokásainkat. Sokszor már az is elég, ha vásárlás előtt megnézzük, mi van otthon, és előbb használjuk fel a régebben megvett alapanyagokat.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Asthetic Slut / Unsplash
