Élet a kovászos uborkán és a tökfőzeléken túl: mi mindenre jó a kapor?
A kapor a kertben is egyszerűen termeszthető, ráadásul nemcsak finom, de nagyon egészséges is.
A Földközi-tenger vidékéről származó kaprot már az ókori egyiptomiak és rómaiak is ismerték, Magyarországon pedig évszázadok óta fontos szerepet tölt be a konyhában. Friss levelei saláták, levesek, mártások, túrós ételek és savanyúságok kedvelt alapanyagai, de ma már gyógyhatása miatt is egyre nagyobb figyelmet kap – derül ki a haszon.hu cikkéből.
A növény flavonoidokban és antioxidánsokban gazdag, ezek gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek. Egy nyolc hétig tartó vizsgálat szerint a rendszeres kaporfogyasztás hozzájárulhat a vércukorszint és az inzulinrezisztencia csökkentéséhez, emellett kedvezően befolyásolhatja a koleszterinszintet is. Mérsékelheti az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin mennyiségét, miközben növelheti a HDL, azaz a jó koleszterin szintet.
A kapor termesztése a kezdő kertészek számára is egyszerű. Gyorsan fejlődik, kevés gondozást igényel, és ha egyszer megtelepszik a kertben, gyakran évről évre magától újra kihajt az elszórt magokból. Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, a jó vízáteresztő talajt kedveli, a túlzott nitrogéntrágyázást viszont érdemes kerülni.
Nemcsak a konyhában hasznos: sárga virágai vonzzák a méheket, zengőlegyeket és más beporzó rovarokat, valamint olyan ragadozó rovaroknak is táplálékot biztosítanak, amelyek természetes módon segítenek visszaszorítani a levéltetveket.
A levelek már 15–20 centiméteres növénymagasságnál szedhetők, a legintenzívebb aromát pedig a virágzás előtti időszakban adják. A friss kapor fagyasztva vagy kíméletesen szárítva is jól eltartható, így egész évben felhasználható. Egyszerű nevelhetősége, sokoldalú felhasználása és kedvező élettani hatásai miatt tehát igazi szuperfűszer.
Címlapfotó: Elena Kloppenburg / Unsplash
