Újra divatba jött a magyar pizza, vagyis a vakvarjú

Amilyen kevés alapanyag kell hozzá, olyan sokféle feltét kerülhet rá.

Kissé pizzaszerű, hasonlít a lángoshoz is a régi magyar étel, amelynek furcsa népi elnevezését alighanem csak kevesek ismerik. Kevesen tudják, de a vakvarjú nemcsak egy madár népies neve (a gémfélék családjába tartozó bakcsóé), hanem egy régi magyar ételt is jelöl. A kenyérlángosról van szó, vagyis a kenyérsütés melléktermékéről. Azért lett lángos, mert a kenyértésztát a lángra, parázsra dobták, és ott sütötték meg – olvasható az agroforum.hu oldalon, ahol a magyar paraszti konyha újra felfedezett ételének nevezik. Hajdanán a kenyérsütés nagy és szent dolognak számított, ám a gyerekek alighanem a teknőre ragadt tésztából („kaparékból”) készített lángosnak örültek a legjobban, amelyet üresen, vagy lekvárral, zsírral, tejföllel ízesítve fogyaszthattak.

A kenyérlángost bizonyos területeken vakarcsnak, vakarónak hívják a fent említett kapargatás miatt, míg a romáknál bodag a neve – írja a már említett cikk. A vakvarjú elnevezés eredete bizonytalan, akár az elégetett tészta színe magyarázhatja a furcsaságot. A kenyérlángos nem összetévesztendő a balatoni nyarak elmaradhatatlan ételével, a „sima” lángossal, utóbbi ugyanis nem kemencében készül, hanem olajban kisütve, lágy, kelt tésztából.

A vakvarjú (kenyérlángos) többféleképpen készülhet, és meglepően kevés alapanyag szükséges hozzá. Liszt (akár többféle), élesztő és só összekeverésével, kelesztésével születik, majd 10-12 perc alatt készre is sül. Ha cifrázni szeretnénk, akkor cukor, bors, főtt burgonya, sertészsír, tej, tejföl is kerülhet a tésztájába, míg feltétként a sertéshús, szalonna, hagyma adja meg az igazi ízét.

Címlapfotó: Nadya Spetnitskaya / Unsplash