Soha nem kapott még ilyen magas pontszámot magyar száraz fehérbor az ismert borszakértőtől

2026. szeptember 22.

97 pontot adott a százból egy magyar fehérborra James Suckling és csapata.

James Suckling amerikai bor- és szivarkritikus a világ egyik legnagyobb boros szakembere, vezető borbírálója. 1981-től három évtizeden át volt a mértékadó Wine Spectator újság csapatának tagja. Ő és szakértő csapata több ezer tételt kóstol és pontozza őket 100 pontos skálán. Értékeléseire az egész világ odafigyel, azok üzleti sikereket és bukásokat alapoznak meg.

Magyar pezsgőket dicsért a világ egyik elismert boros szakembere

Ezúttal egy egyedülálló magyar siker született, ilyen magas pontszámot ugyanis – a honlap állítása szerint – még egyetlen magyar száraz fehérbor sem kapott James Sucklingéktól. Demeter Zoltán 2025-ös évjáratú Boda furmintját értékelték 97 pontosra. A pontszám mellé az alábbi kóstolójegyzetet közölték a honlapon: „Kiemelkedő tisztaság és precizitás jellemzi; illata összetett és koncentrált, kovakő, zúzott kő, friss citromlé, citrushéj és enyhén éretlen mirabella szilva jegyeivel, finom fehérvirágos árnyalatokkal kísérve. Meglepően fiatalos és erőteljes karakter, pengeéles savakkal és határozott sóssággal. Mély szerkezetű és harmonikus, lenyűgöző feszességgel és lendülettel. Tokaj egyik legnevesebb dűlőjének öreg tőkéi ebben a kiváló évjáratban mutatják meg igazi erejüket. Azonnal fogyasztható, de érlelésre is alkalmas.”

Különleges dűlő, különleges bor

boda furmint — Fotó: Demeter Zoltán Pincészet

Külön ki kell emelni, hogy a kitűntetett bor a Boda dűlőből származik, amit – ahogy az a leírásban is szerepel – a szakma valóban nagyra tart, a borrajongók jelentős része viszont kevéssé ismeri. Pár éve Dr. Nagy Kornél történész, Tokaj-szakértő szedte össze a legfontosabb tudnivalókat a területről, ahol közel 700 éve biztosan folyik szőlőtermesztés. „A sátoraljaújhelyi Boda szőlőről nagyon kevés információ áll a történeti kutatások rendelkezésére. Ennek ellenére tagadhatatlan tény, hogy a nevezett szőlőterület bizonyítottan középkori eredettel bír. Eredendően a sátoraljaújhelyi Magas-hegy részét képezte, melyet szőlőhegyként 1336-ban jegyeznek először a források Mogosheg néven. Ekkor a legnagyobb birtokosa a sátoraljaújhelyi Szent Egyed és Szűz Mária pálos kolostor volt. Ezen túlmenően a Magas-hegyen, a 14. század második felében több sátoraljaújhelyi családnak is volt szőlőbirtoka. Ezek közé tartozott a település elöljáróságában tevékenykedő Boda család is. 1395-ben egy, a pálos kolostorra örökített magas-hegyi szőlőbirtok kapcsán került elő a neve első alkalommal, miszerint az örökül hagyott szőlőterület egyik szomszédja a Boda család (pontosabban Boda István elöljáró) szőlője volt. A 15. század végén már a Boda szőlő birtokosai kizárólag a pálosok voltak. A reformációt követően a sátoraljaújhelyi prédikátorok szőlője volt. Ezután legközelebb a Bodával, mint dézsma szőlővel csupán 1686-ben és 1687-ben találkozunk: birtokosai szegényebb sorból származó sátoraljaújhelyi lakosok voltak. Sőt a később, a 18−19. században a Bodán ez a birtokszerkezet tulajdonképpen megmaradt egészen a 20. század közepéig.”

Szülői örökségből született csoda

Kiváló adottságai ellenére mára gyakorlatilag Demeter Zoltán maradt az egyetlen, aki kereskedelmi forgalomba kerülő bort készít a Boda dűlőből. Nem véletlenül, szoros kapcsolat fűzi ugyanis ehhez a területhez. Erről ő maga így nyilatkozott a 2026 júniusában, a 60. születésnapjára készített riportban a Vince Magazinnak: „Édesapám éppen 1966-ban vásárolt egyharmad hektár szőlőt a város feletti Boda-dűlőben. Hobbiszinten érdekelte, de aztán egy kis üzletet is csinált vele, mert a mustot eladta az állami borkombinátnak. Ezzel egészítette ki géplakatosi fizetését, hogy a család ne nélkülözzön, mint oly sokan akkoriban. (…) A hatodik születésnapomra apámtól egy kicsi, gyerek méretű puttonyt kaptam. Szüretkor a barátokkal azzal rohangáltunk fel-alá a szőlősorok között, és hordtuk benne a 6-8 fürt szőlőt a présházba. Nagyon boldogok voltunk.”