1 év alatt duplájára nőtt egy tejtermék forgalma, sokan naponta eszik egészségügyi okokból
Valóban érdemes mindennap inni belőle, és ha igen, mekkora mennyiség lehet ideális?
A kefir évszázadok óta része egyes kultúrák táplálkozásának, az utóbbi években azonban világszerte egyre nagyobb figyelmet kapott. A fermentált tejital népszerűségét jól mutatja, hogy a brit Ocado online élelmiszer-áruházban egyetlen év alatt 105 százalékkal nőtt a kefiritalokra irányuló keresések száma. Ugyanezen idő alatt a Sainsbury’s oldalán is kétszer annyian kerestek natúr kefirt, mint korábban.
A kefir enyhén savanykás, olykor kissé szénsavas ital, hagyományosan kefirgombával készítik. Ez valójában különféle baktériumok és élesztőgombák együttese, amik beindítják a tej erjedését. Ennek során az ital besűrűsödik, jellegzetes ízt kap, és olyan élő mikroorganizmusokat tartalmazhat, amik kedvezően befolyásolhatják a bélrendszer működését.
A szakértők szerint azonban nem minden kefir egyforma. A különböző gyártási eljárások miatt jelentős eltérések lehetnek a termékekben található mikroorganizmusok mennyiségében és változatosságában. Ezért érdemes odafigyelni arra, milyen készítményt választunk.
A kefir az egyik legtöbbet vizsgált fermentált élelmiszer. Az eddigi kutatások több lehetséges egészségügyi előnyére is rámutattak – írja a Hamu és Gyémánt oldal. Egy 28 klinikai vizsgálat eredményeit összegző tudományos áttekintés például azt elemezte, hogyan befolyásolja a kefir fogyasztása az anyagcsere és a bélrendszer működését. A kutatók többek között a koleszterinszint, a vérnyomás, a vércukorszint változását vizsgálták.
Az eredmények alapján a kefir fogyasztása egyes esetekben kedvezően hatott a koleszterinszintre, a vérnyomásra és a testösszetételre. Emellett bizonyos elemzések szerint segíthet a székrekedés enyhítésében, és csökkentheti a szervezetben a gyulladások mértékét.
A laktózérzékenyek számára is előnyös lehet, mivel az erjedés során a tej laktóztartalmának egy része lebomlik. Egyes kutatásokban a kefir kevesebb emésztési panaszt okozott, mint a hagyományos tej, de ez nem jelenti azt, hogy minden laktózérzékeny ember problémamentesen fogyaszthatja.
A dietetikusok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. A rendelkezésre álló kutatások egy része viszonylag kevés résztvevővel készült, ráadásul a vizsgálatokban eltérő mennyiségű és összetételű kefirt használtak. Emiatt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a rendszeres fogyasztás mindenkinél ugyanolyan egészségügyi előnyökkel jár. A kefir ettől függetlenül értékes tápanyagforrás. Egy 250 milliliteres adag körülbelül 9 gramm fehérjét és 300 milligramm kalciumot tartalmaz, így a csontok egészségének megőrzéséhez és a napi fehérjebevitelhez is hozzájárulhat.
A BBC-nek nyilatkozó Laura Tilt dietetikus szerint a legtöbb egészséges felnőtt számára a kefir mindennapos fogyasztása nyugodtan beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe. Nem szükséges azonban rögtön nagy mennyiséggel kezdeni, különösen akkor, ha valaki korábban ritkán fogyasztott fermentált élelmiszereket.
A dietetikus azt javasolja, hogy kezdetben naponta körülbelül 100 milliliter kefirt igyunk, majd fokozatosan növeljük az adagot. Ha szervezetünk jól tolerálja, idővel akár napi egy pohár, vagyis 250 milliliter is elfogyasztható. A fokozatosság különösen fontos lehet azok számára, akik érzékeny emésztőrendszerrel élnek, vagy irritábilisbél-szindrómával (IBS) küzdenek. A fermentált élelmiszerek bevezetése ugyanis kezdetben puffadást és más kellemetlen emésztési tüneteket is okozhat.
A szakértő szerint a rendszeresség is számít. Ha valaki a bélflóráját szeretné támogatni, valószínűleg többet profitálhat abból, ha kisebb mennyiségben, de gyakran fogyaszt kefirt, mint ha csak alkalmanként iszik belőle nagyobb adagot.
A kefirt ráadásul nem feltétlenül kell önmagában fogyasztani. Gyümölcsökkel turmixolva, müzlihez vagy granolához adva, de akár salátaöntetként is jól használható. A natúr változat levesekhez és fűszeres ételekhez is illik, így könnyen beilleszthető a mindennapi étkezésekbe.
Fontos azonban, hogy a kefir önmagában nem csodaszer, és nem képes ellensúlyozni az egészségtelen táplálkozás hatásait. A bélrendszer egészségének megőrzéséhez továbbra is elengedhetetlen a változatos, rostban gazdag étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát és más növényi eredetű élelmiszert tartalmaz.
A napi egy pohár kefir tehát hasznos kiegészítője lehet az egészséges étrendnek, de a kedvező hatások nem egyetlen élelmiszeren, hanem a hosszú távon fenntartható táplálkozási szokásokon múlnak.
Címlapfotó: Kenny Eliason / Unsplash
