Kicsi és savanyú, de rendkívül egészséges – újra divatba jön ez a magyar gyümölcs

Nem tartozik a mainstream kertészeti növények közé, de napjainkban is jelentős erdőszéli cserjénk. Ráadásul finom és egészséges is.

A Haszon Agrár magazin által bemutatott Somliget tudatosan felépített, emberléptékű gazdaság, ahol a termelés nem elszakad a tájtól, hanem abból nő ki. A Zselic lankái között működő birtok középpontjában a húsos som (Cornus mas L.) áll. A Közép-Európában őshonos gyümölcstermő cserjét ritkán vonják termesztésbe, a kereslet viszont kiegyensúlyozottan nő a magas biológiai értékkel rendelkező termés iránt.

Tóth Péter agrármérnök vezeti a Somliget családi vállalkozást. Feleségével hosszú távra tervezve alakították ki azt a ligetszerű ültetvényt. „Az első növényeket 2013-ban ültettük a Kaposvártól néhány kilométerre található kertünkbe. Kerestük, mi lehet az a munkahely mellett végezhető tevékenység, amelyet lehetőségként kínál a Zselic, és amikor egy pálinkaversenyen a húsos som italt kóstoltam, megfogott a semmihez nem hasonlítható zamat. Láttam benne a lehetőséget, ezért első körben körülbelül 80 növényt ültettünk.”

Az ültetvény gerincét két meghatározó nemesített fajta alkotja: a bolgár eredetű Kazanlak és az osztrák Jolico, vadon növő Cornus mas L. alanyra oltva. A ma már közel ezer tőből álló állomány döntő része ezekre épül. A fennmaradó rész kisebb arányban, kiegyensúlyozott megoszlásban több különleges fajta között oszlik meg, köztük a Lutea, a Macrocarpa, a Pancharevo, a Shumen és a Shan változatokkal, és van néhány vad tő is, amelyek együtt teszik teljessé a liget szerkezetét és sokféleségét.

A kezdetek óta nagyobb területeket is bevontak a termesztésbe, 2016-ban már 2,3 hektárt telepítettek be sommal. „Most kezdi mutatni magát rendesen” – mondja Tóth Péter tíz év távlatából, utalva rá, hogy azért sem érik egymást a somültetvények az országban, mert a növény lassú növekedésű, termőre sem gyorsan fordul, és a betakarítás sem egy hétvége.

„A som nem véletlenül szorult ki a termesztésből, ennek az egyik oka, hogy elnyújtott a virágzása, így az érése. Egy növény gyümölcsei egy hónapon keresztül érnek, addig minden nap szedni kell, és türelemmel várni. Mi aláhálózással gyűjtjük a gyümölcsöt” – avatta be az olvasókat a részletekbe Tóth Péter, aki szerint igény abszolút mutatkozik erre a funkcionális élelmiszerre, ami egészséges, finom és tetszetős. Pont ezért gondolja, hogy a som-reneszánsz nem véletlen. De nem az a cél, mint például a szilva esetében, a som inkább választékbővítő gasztro alapanyag, amit beltartalmi értéke és íze tarthat a piacon.

 A cikk teljes terjedelmében a Haszon Agrár magazin februári számában olvasható.

Címlapfotó: Shane / Unsplash